Kipukkadt a spanyol ingatlanlufi
Magyar kisbefektetők százas, de legfeljebb egy-két ezres nagyságrendben próbáltak szerencsét a kilencvenes évek második felétől. Többségük akár több száz százalékos hasznot ért el azzal, hogy még a tervezőasztalról megvette és átadás előtt vagy átadáskor eladta apartmanját vagy villáját. „Akár két-három fejlesztésbe is beszálltak a magyarok, hiszen elég volt 10 százaléknyi önerőt produkálni, miközben a hitelkamat 2-3 százalékos volt, az éves értéknövekedés üteme pedig szépen felkúszott tíz százalék fölé” – ecsetelte tapasztalatait Görög Áron, az Otthon Centrum szakértője. Beszámolója szerint az elmúlt két-három évben, amikor már látszott, hogy lecsengőben van a spanyol piac, egyre több magyar befektető igyekezett megszabadulni spanyolországi ingatlanjától és a feltörekvő – ezáltal nagy hozammal kecsegtető – országokba, így például Albániába, Montenegróba és Bulgáriába vitték át a pénzüket.
Több szakértő is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy azok, akik az ingatlan megtartása mellett döntöttek, maguknak akartak-akarnak kellemes nyaralókörnyezetet teremteni villáikban és nyaralóikban. Aki viszont csak két-három éve szállt be az üzletbe, annak számolnia kell azzal, hogy a korábbiakhoz képest elenyésző lesz a haszon – ha lesz egyáltalán –, hiszen mostanra tényleg túlkínálat van, telítődött a piac nagy része. „Egyes helyi fejlesztők Andalúziában és egyéb déli tartományban ugyanakkor annyi spekulatív telket vásároltak, hogy még tíz évig nyugodtan építkezhetnek, ha jól összerakják a projektet” – vélekedett Kováts Tibor, a Re/Max ingatlanszakértője.
Megerősítette ezt Czibere Ilona, a Mitropa US ügyvezetője is, aki cégével tíz éve kezdte értékesíteni a spanyolországi ingatlanokat, illetve adta a szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat. Szerinte nincs tragikus visszaesés, inkább arról van szó, hogy kevesebben, de nagyobb értékben vásárolnak. Ezenkívül a felkészületlen, inkább csak spekulálni akaró kisebb ingatlanfejlesztők olyan területeket is felvásároltak, amelyeken nem volt vagy nincs meg a megfelelő infrastruktúra, s így nehezebb eladni a végterméket.
Sok az állást és ingatlant kereső, kitelepülni vágyó magyar család, továbbra is ők képezik az ügyfélkör jelentős részét – mondta Vasenszky Lujza, a Costa Braván ingatlanokat áruló Sentosa Kft. ügyvezetője. Ez a réteg a 300–350 ezer eurós ársávban keres két hálószobás lakásokat. Vannak olyan magyarok is, akik villára vagy penthouse-ra akarják cserélni apartmanjukat, ők akár 0,6–egymillió eurót is hajlandók fizetni. Tapasztalata szerint az idén már jóval kevesebb új beruházás indult Spanyolországban, s teret nyernek a vegyes funkciójú projektek, amelyekben golfpálya, hotel vagy bevásárlóközpont is van a lakások mellett. A lakásügyi minisztérium szerint 800 000 lakásra adtak ki építési engedélyt, ám csupán 600 000-re van kereslet.
A spanyol piac még nem rendült meg, de a haszon apadása miatt az ibériai ingatlanfejlesztők egyre többször a külpiacokon próbálkoznak. Magyarországon jelenleg legalább hat spanyol társaság végez különböző szakaszokban lévő beruházásokat. Többségük a lakáspiacon érdekelt, ám néhány közülük már irodai és logisztikai beruházást is elkezdett. Az első hullámban érkező izraeli, a másodikban jövő angolszászok után a spanyolok lehetnek a harmadik hullám vezető képviselői s egyben akár az első kettőnél nagyobb arányú befektetéseket végrehajtó külföldi ingatlanfejlesztői csoport tagjai.
