Kipukkadt a spanyol ingatlanlufi
Magyar kisbefektetők százas, de legfeljebb egy-két ezres nagyságrendben próbáltak szerencsét a kilencvenes évek második felétől. Többségük akár több száz százalékos hasznot ért el azzal, hogy még a tervezőasztalról megvette és átadás előtt vagy átadáskor eladta apartmanját vagy villáját. „Akár két-három fejlesztésbe is beszálltak a magyarok, hiszen elég volt 10 százaléknyi önerőt produkálni, miközben a hitelkamat 2-3 százalékos volt, az éves értéknövekedés üteme pedig szépen felkúszott tíz százalék fölé” – ecsetelte tapasztalatait Görög Áron, az Otthon Centrum szakértője. Beszámolója szerint az elmúlt két-három évben, amikor már látszott, hogy lecsengőben van a spanyol piac, egyre több magyar befektető igyekezett megszabadulni spanyolországi ingatlanjától és a feltörekvő – ezáltal nagy hozammal kecsegtető – országokba, így például Albániába, Montenegróba és Bulgáriába vitték át a pénzüket.
Több szakértő is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy azok, akik az ingatlan megtartása mellett döntöttek, maguknak akartak-akarnak kellemes nyaralókörnyezetet teremteni villáikban és nyaralóikban. Aki viszont csak két-három éve szállt be az üzletbe, annak számolnia kell azzal, hogy a korábbiakhoz képest elenyésző lesz a haszon – ha lesz egyáltalán –, hiszen mostanra tényleg túlkínálat van, telítődött a piac nagy része. „Egyes helyi fejlesztők Andalúziában és egyéb déli tartományban ugyanakkor annyi spekulatív telket vásároltak, hogy még tíz évig nyugodtan építkezhetnek, ha jól összerakják a projektet” – vélekedett Kováts Tibor, a Re/Max ingatlanszakértője.
Megerősítette ezt Czibere Ilona, a Mitropa US ügyvezetője is, aki cégével tíz éve kezdte értékesíteni a spanyolországi ingatlanokat, illetve adta a szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat. Szerinte nincs tragikus visszaesés, inkább arról van szó, hogy kevesebben, de nagyobb értékben vásárolnak. Ezenkívül a felkészületlen, inkább csak spekulálni akaró kisebb ingatlanfejlesztők olyan területeket is felvásároltak, amelyeken nem volt vagy nincs meg a megfelelő infrastruktúra, s így nehezebb eladni a végterméket.
Sok az állást és ingatlant kereső, kitelepülni vágyó magyar család, továbbra is ők képezik az ügyfélkör jelentős részét – mondta Vasenszky Lujza, a Costa Braván ingatlanokat áruló Sentosa Kft. ügyvezetője. Ez a réteg a 300–350 ezer eurós ársávban keres két hálószobás lakásokat. Vannak olyan magyarok is, akik villára vagy penthouse-ra akarják cserélni apartmanjukat, ők akár 0,6–egymillió eurót is hajlandók fizetni. Tapasztalata szerint az idén már jóval kevesebb új beruházás indult Spanyolországban, s teret nyernek a vegyes funkciójú projektek, amelyekben golfpálya, hotel vagy bevásárlóközpont is van a lakások mellett. A lakásügyi minisztérium szerint 800 000 lakásra adtak ki építési engedélyt, ám csupán 600 000-re van kereslet.
A spanyol piac még nem rendült meg, de a haszon apadása miatt az ibériai ingatlanfejlesztők egyre többször a külpiacokon próbálkoznak. Magyarországon jelenleg legalább hat spanyol társaság végez különböző szakaszokban lévő beruházásokat. Többségük a lakáspiacon érdekelt, ám néhány közülük már irodai és logisztikai beruházást is elkezdett. Az első hullámban érkező izraeli, a másodikban jövő angolszászok után a spanyolok lehetnek a harmadik hullám vezető képviselői s egyben akár az első kettőnél nagyobb arányú befektetéseket végrehajtó külföldi ingatlanfejlesztői csoport tagjai.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.