Majdnem sínen az áramtörvény
A kormány tegnap elfogadta az új villamosenergia-törvény (Vetv.) tervezetét, amelynek értelmében 2008. január 1-jén teljesen megnyílhat a hazai árampiac. Várakozásai szerint a törvényt júliusig a parlament is elfogadja – jelentette be a kormányülés után Kóka János gazdasági miniszter. A teljesen nyitott piacon is védettek lesznek azok a főként lakossági fogyasztók, akik nem kívánnak élni a szabad áramvásárlás lehetőségével, velük induláskor a mostani áramszolgáltatókból létrejövő egyetemes szolgáltatók lesznek kötelesek szerződést kötni. E társaságok a hatóság által ellenőrzött árakkal és árréssel dolgozhatnak majd.
Az egyetemes szolgáltatói körbe eső piacon a verseny határozza majd meg az árakat. Az áralakulás irányáról a miniszter nem adott egyértelmű előrejelzést. Mint mondta, a versenytől áresést remél, de újságírói kérdésre nem zárta ki azt sem, mégis inkább drágul majd az áram, de semmiképpen sem jelentős (20-30 százalékos) mértékben. Ismert, hogy a növekedést részben a nem túl bőséges kínálat, valamint az okozhatja, hogy azok az erőművek, amelyek ma az átlagosnál olcsóbban termelnek, piaci viszonyok között megengedhetik maguknak, hogy drágábban kínálják a terméküket. Csökkenést a kínálat bővülésével erősödő verseny hozhat.
A Vetv. új változatának nem része az MVM Zrt. és az erőművek közötti hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm-ek) ügyének rendezése. A gazdasági tárca ezzel kapcsolatos álláspontja szerint ezeket fel kell számolni, mert korlátozzák a verseny kiteljesedését. Az EU burkolt állami támogatást és a versenyjogi szabályok megsértését látja a hosszú távú áramszerződésekben, ám nem csak Magyarországon. Hét htm van érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a Dunamenti, a tiszai, a mátrai és a budapesti erőművel. Az állami tulajdonú paksi atomerőművet nem számítva a hat áramtermelő htm-je összesen 2100 milliárd forint értékű áram szállításáról szól. Azonnali felbontásuk ellen azonban erős lobbi érvel, a villamosenergia-termelés jellegére és arra hivatkozva, hogy ilyenek az EU-ban is vannak. A kormány múlt heti döntése értelmében létre kell hozni egy bizottságot a htm-ek sorsának rendezésére. E testület egyeztet majd az EU-val és a hazai erőművekkel is.
„Ha a kormány valóban eltökélt a teljes piacnyitás mellett, akkor nagyon jó úton járunk” – válaszolt lapunknak Hornai Gábor, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Ám a törvény parlamenti elfogadása után azonnal hozzá kell fogni egy talán még nagyobb feladat elvégzéséhez: a törvény végrehajtási rendeleteinek elkészítéséhez.
Kérdés, itt tartunk-e már. Podolák György, az Országgyűlés energiabizottságának elnöke szerint a Vetv. ügyében tegnap csak részdöntés született, s nagyon remélhető, hogy a törvénynek nem a most tárgyalt formája kerül a parlament elé. Néhány fontos kérdésben további egyeztetésekre van szükség, a megbeszélésre várhatóan holnap kerül sor. Ezek egyike a htm-ek már említett sorsa, de dönteni kell a megújulók kezelésének mikéntjéről is, hiszen nagyon ügyelni kell arra, hogy az energiafajta előállításának ösztönzése véletlenül se minősülhessen állami támogatásnak, bár most sem az.
Szintén nincs végleges álláspont az MVM Zrt. és a Mavir sorsáról. Miközben az uniós nyomás a két társaság teljes szétválasztására irányul, az MSZP egyértelmű álláspontja szerint egyetlen egységben kezelendő az MVM, a Mavir és a paksi atomerőmű. A versenypiaci elvárásoknak eleget teszünk azzal a döntéssel, hogy külön cégbe kellett vinni a társaságok villamosenergia-szállítói és -kereskedői tevékenységét, a Mavirnak az MVM-ről történő leválasztása tehát már nem szükséges – tette hozzá Podolák György. BHL
