Megelőzhető az érbetegség
Széles körű felmérések igazolták, hogy elsősorban az alsó végtagot érintő perifériás érbetegség (ez egyszerűen, gyorsan és fájdalommentesen vizsgálható, tünetei könnyen felismerhetők) szoros kapcsolatot mutat a fentebb említett súlyos szív- és érrendszeri eseményekkel, amellett, hogy önmagában is egészségügyi-szociális következményekkel jár. (Évente közel 10 000 amputáció történik hazánkban.)
A perifériás érbetegség, amely a szisztémás érbetegség jelzője, önmagában ritkán halálos. De a páciensek megfelelő kezelés hiányában 70-80 százalékban szív-ér rendszeri okból (40-60 százalékban koszorúér-, 10-20 százalékban agyérbetegség, 10 százalékban hasi nagyértágulat megszakadása miatt) halnak meg.
Mindezek alapján egyre nagyobb figyelem övezi a perifériás érbetegséget. A hazánkban megszületett, a szív- és érrendszeri betegségeket megelőző és kezelő ajánlás fontos része például a PAB korai felismerése.
Fontos elérni, hogy a lakosság ismerje fel a betegség tüneteit. Ebben segíthet egy nemzetközileg elfogadott kérdőív (ezt a cikkben közöljük), ennek eredménye alapján alapos gyanúja vethető fel az alsó végtagi érbetegségnek az úgynevezett intermittáló sántítás tünetével (az aláhúzott válaszok együttesen utalnak a betegségre).
A kérdőív országos terjesztésével azt kívánjuk elérni, hogy idejekorán felvetődjön a betegben: veszélyeket hordozó perifériás érbetegsége van. A pácienseket megfelelő centrumba irányítva pontosítani lehet a diagnózist. Ennek egyik első, gyors, olcsó és fájdalommentes módszere a boka/kar index meghatározása.
Kézi ultrahangos készülék segítségével meghatározhatjuk a vérnyomást nem csupán a karon (többnyire itt nem alakul ki szűkület), hanem az érterület más részén is. A szűkület fokával arányosan csökken a vérnyomás, így a lábfejen meghatározott vérnyomást a karon mérttel összevetve (elosztva) egy számértéket kapunk (normálisan 1.0, hiszen a vérnyomásnak mindenütt egyformának kell lennie).
Jól látható a közölt ábrán, hogy az index értékének csökkenése (az alsó végtagi érszűkület súlyossága) szoros kapcsolatban van a tízéves túléléssel, ha nem kezdjük el a megfelelő kezelést (0.4-es érték már igen súlyos fokú PAB-ra utal).
Az érszűkület, az atherosclerosis súlyosbodásának megelőzése komplex feladat.
A beteg számára a megfelelő életmód kialakítása a legfontosabb, e nélkül a gyógyszeres kezelés aligha lesz eredményes. Ilyen a korrekt étrend, az ideális testsúly elérése, a rendszeres (heti legalább három alkalommal 30–45 percig végzett) aerob tréning, a szigorú dohányzási tilalom. A betegség gyógyszeres kezelése is pontos ajánlások szerint történik. A súlyos események megelőzésének alapja a vérzsírszintcsökkentő kezelés, a vérnyomás, a vércukorszint normalizálása és a vérrögképződés megakadályozása, ezeket az egyéb műtéti vagy katéteres tágítási technikák mellett kell végezni.
A tudomány mai állása szerint az idejében felismert érbetegség jól kezelhető, karbantartható. Ebben fontos szerepe van a lakosság megfelelő tájékozottságának, az ismeretterjesztésnek és a célpopuláció ajánlások szerinti kezelésének.
A szerző a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház II. sz. belgyógyászatának szakorvosa
Kérdőív
1. Jelentkezik-e járás közben valamelyik lábában fájdalom vagy kellemetlen érzés?
Igen Nem Nem vagyok képes járni
Ha a válasza igen, kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre is! Egyébként nem
szükséges tovább folytatnia.
2. Jelentkezik-e a fájdalom, ha áll vagy ül?
Igen Nem
3. Jelentkezik-e a fájdalom, ha siet, vagy ha emelkedőn megy fel?
Igen Nem
4. Jelentkezik-e a fájdalom vízszintes úton, ha nem siet?
Igen (súlyos PAB) Nem (enyhébb PAB)
5. Mi történik a fájdalmával, ha megáll?
Általában 10 percnél tovább is fennmarad a panasz
Általában 10 percnél rövidebb idő alatt megszűnik a panasz
6. Hol észleli a fájdalmat vagy kellemetlen érzést?
Csak akkor tekinthető alsó végtagi érszűkület eredetűnek a tünet, ha a fájdalom a kritériumoknak megfelelő oldali lábszárban jelentkezik
Atípusos az alsó végtagi érszűkület eredetű tünet, ha a comb- vagy fartáji fájdalma mellett nincs lábszárterületi fájdalom
Nem tekinthető alsó végtagi érszűkület eredetűnek a fájdalom, ha a térd, a sípcsont vagy más ízületek területén jelentkezik, vagy oda, ill. onnan sugárzik ki úgy, ha egyidejűleg a lábszárizmok területe fájdalommentes
1. Jelentkezik-e járás közben valamelyik lábában fájdalom vagy kellemetlen érzés?
Igen Nem Nem vagyok képes járni
Ha a válasza igen, kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre is! Egyébként nem
szükséges tovább folytatnia.
2. Jelentkezik-e a fájdalom, ha áll vagy ül?
Igen Nem
3. Jelentkezik-e a fájdalom, ha siet, vagy ha emelkedőn megy fel?
Igen Nem
4. Jelentkezik-e a fájdalom vízszintes úton, ha nem siet?
Igen (súlyos PAB) Nem (enyhébb PAB)
5. Mi történik a fájdalmával, ha megáll?
Általában 10 percnél tovább is fennmarad a panasz
Általában 10 percnél rövidebb idő alatt megszűnik a panasz
6. Hol észleli a fájdalmat vagy kellemetlen érzést?
Csak akkor tekinthető alsó végtagi érszűkület eredetűnek a tünet, ha a fájdalom a kritériumoknak megfelelő oldali lábszárban jelentkezik
Atípusos az alsó végtagi érszűkület eredetű tünet, ha a comb- vagy fartáji fájdalma mellett nincs lábszárterületi fájdalom
Nem tekinthető alsó végtagi érszűkület eredetűnek a fájdalom, ha a térd, a sípcsont vagy más ízületek területén jelentkezik, vagy oda, ill. onnan sugárzik ki úgy, ha egyidejűleg a lábszárizmok területe fájdalommentes-->
