BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi az oka, hogy az ország hatodában áramszünet volt? - Indul a vizsgálat

Háromnegyed órán át nem volt áram hétfőn az ország jelentős részében: az irányításnak korlátoznia kellett a fogyasztókat, mivel a sorozatos hibák miatt radikálisan csökkent az áramellátás, a tartalék pedig kevésnek bizonyult.

"A rendelkezésre álló tartalék csökken, a hasonló esetek kockázata pedig ezzel egyidőben megnő” – így kommentálta lapunknak Vinkovits András, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) azt a kérdést, vajon a jövőben gyakrabban kell-e számítani a hétfőihez hasonló eseményre. Történt ugyanis, hogy a Mátrai Erőmű egyik blokkjának hirtelen leállása, illetve a Tiszai Erőműből áramot szállító vezeték együttes lekapcsolása miatt „kifogyott az áram a hazai vezetékekből” – éppen ezért a 18 csoportra osztott hazai fogyasztói hálózatból háromban – délután 14 óra 32 perctől 15 óra 11 percig egész egyszerűen ki kellett kapcsolni az áramot. Azt a kérdést, hogy pontosan hol volt áramszünet, úgy válaszolhatjuk meg legegyszerűbben, hogy azt mindenki maga tapasztalhatta meg otthon: pontos kimutatása ugyanis a Mavirnak nincs arról, hogy a szolgáltatók hogyan válogatják össze egyes csoportok tagjait, és az is igaz, hogy a 18 csoport mindegyikében minden hazai áramszolgáltató ügyfelei megtalálhatók.

Vinkovits András azt mondta: új erőművek építésére a megbízható tartalékkapacitás érdekében mindenképpen szükség van, ám azzal számolni kell, hogy egy-egy új projekt megvalósítása hosszú évek kérdése. Az üzemzavarról szólva hozzátette: ha a körülmények szerencsétlen együttállása nem éppen a délutáni áramfogyasztási csúcs idején történik, nem jelentett volna gondot annak kezelése.

A hasonló helyzetek elkerülése érdekében egy-két éven belül dinamikus erőműépítési hullám kell kezdődjön Magyarországon, ehhez azonban elengedhetetlen az energiapolitikáról szóló döntés – mondta el lapunknak Podolák György. A parlament energetikai albizottságának elnöke úgy véli, 2020-ig több új erőműre lesz szüksége az országnak, mivel az országosan körülbelül 8000 megawattnyi energiát termelő létesítmények közel fele addigra teljesen leamortizálódik. Podolák elmondta: az atomerőművi kapacitást közel 1800-2000 megawattal kellene bővíteni, ám ez hosszadalmas munkát igényel. Ha az ezzel kapcsolatos tervek zöld utat kapnak, úgy is minimum 8-10 év kell az erőmű elkészültéhez. Az atomerőművi bővítéssel kapcsolatban azt mondta: elsődlegesen a paksi létesítmény bővítése merült fel – itt további két blokk létrehozásához megfelelő a kapacitás –, ám más helyszín is szóba jöhet, melynek elhelyezkedését a nagy vízhozamú, az erőművet hűtővízzel tápláló folyók, elsősorban a Duna eleve kijelölik.

Podolák György a hazai bővítés fontosságát azzal indokolta, hogy a környező országokban is energiahiány van, így innen jelentős utánpótlásra aligha lehet számítani. A parlamenti pártok szakemberei – így a bizottsági elnök – a legtöbb kérdésben egyetértenek.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lapunk kérdésére közleményben válaszolt, azt írva: a Mavir Zrt. összesen 1330 megawatt tartalékkapacitással rendelkezik; „a Magyar Energia Hivatal vizsgálatot fog folytatni, hogy ilyen nagyságú kapacitástartalék rendelkezésre állása mellett miért volt szükség mindössze 250 megawatt termelési kapacitás kiesése mellett fogyasztói korlátozásra.” A tárca szerint csak ezután lehet válaszolni arra, hogy szükséges-e a tartalékkapacitás bővítése.


Mátra: Ezúttal nem a szerelők győztek

A kimaradásban érintett Mátrai Erőmű V. blokkjának váratlan leállásával kapcsolatban Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke lapunknak elmondta: teljes kapacitással működött a blokk, amikor a tüzelésben kisebb megingás következett be, emiatt az automata biztonsági rendszer leállította az egységet. Később szabályosan újraindították. „Az ilyen kisebb problémákat általában sikerül a kezelőknek elhárítaniuk, most azonban nem így történt. A fennakadást egyébként nem csak a mi blokkunk okozta, hanem az, hogy más erőművek más egységeiben is ugyanebben az időben keletkeztek gondok. Valaska József hozzátette: nem minősül súlyosnak az üzemzavar, s legfeljebb 2-4 évente fordul elő hasonló, több erőművet egyszerre érintő műszaki probléma.


Még az idén megalakul az áramtőzsde

Várhatóan az év végén, a jövő év elején megkezdődhet a szervezett villamosenergia-kereskedelem Magyarországon. A Mavir, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) leányvállalata májusban előtársaságot hozott létre HUPX (Hungarian Power Exchange) néven az áramtőzsde megszervezésére. A szükséges engedélykérelmeket szeptemberben tervezik benyújtani, és még abban a hónapban lehetőséget adnak a piaci szereplőknek arra, hogy részesedést szerezzenek a HUPX-ban. A többszöri sikertelen próbálkozást követően az áramtőzsde létrehozását most már a teljes piacnyitás is sürgeti, a tőzsde biztosíthatja, hogy a piacon legyenek referenciaárak. A térség számos országában már működik ilyen szabályozott piac, amely keresi a terjeszkedés lehetőségeit. (Tibay Gábor)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.