Növekvő nyugdíjkiadások

Az uniós átlagnál gyorsabban növekvő időskori függőségi ráta mellett Magyarországon 2050-re a nyugdíjkiadások már meghaladhatják az EU-átlagot – többek között erről beszél ma Kiss Péter szo-ciális és munkaügyi miniszter a Luxembourgban megrendezett nemzetközi pénzügyi fórumon. A nyugdíjkifizetések legnagyobb része a korhatárt betöltött öregségi nyugdíj (1,4 millió), de továbbra is az állomány jelentős részét képezik a korhatár alatti és a rokkantsági ellátások (832 ezer).
A szaktárca lapunkat arról tájékoztatta, a luxembourgi eseményen az is elhangzik majd, itthon lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ne érje meg korán nyugdíjba vonulni, és a tárca gondolkodik azon is, érdemes-e szorgalmazni a rokkantak utáni egészségügyi járulékfizetést.
A szakminiszter szerint a fenntarthatóság és a foglalkoztatás növelése érdekében a legfontosabb, hogy a konvergenciaprogramban megfogalmazott alapelvhez tartva magát Magyarország, a korhatárt összefüggésbe hozza a várható élettartamok növekedésével. Az egyének szempontjából a várható élettartam három év körüli növekedése 2020-ig megalapozhatja a hároméves fokozatos korhatáremelést. Ma a nyugdíjrendszer Magyarországon nem különül el a szociális ellátórendszerektől. Ezt például az is mutatja, hogy a legkisebb nyugdíjak, különösen többfős család esetében, nem érzékelhetően magasabbak az állami járadéknál, segélyeknél. Ezen a téren változás várható. Kiss Péter ugyanis arról is beszél ma Luxembourgban, hogy az állampolgári alapnyugdíj bevezetése és a szociális háló egymással összefüggésben vizsgálható. Az alapnyugdíjrendszernek előnye lehet, hogy átlátható megoldást kínál a szociális hálóra hatóan is. Eltérő lehet a két megoldás finanszírozása is: az alapnyugdíjhoz az általános adójövedelemből való finanszírozás kapcsolódik, a szociális háló működtetése akár a helyi önkormányzatok feladata is lehet.
A felosztó-kirovó egyes pillér és a magán-nyugdíjpénztári kettes pillér viszonya továbbra sem lezárt. A kettő párhuzamosan kiegészítheti egymást. További különbségeket is meg lehet jeleníteni, és ezzel a biztosítási elvet és a szolidaritási funkciót is lehet az egyik vagy a másik rendszerelemben tovább erősíteni.
A migrációs politika rövid távon a foglalkoztatáson keresztül kapcsolódik a nyugdíjrendszerhez, így a szakminiszter mai előadásában arra is kitér, hogy Magyarország dönteni fog az európai szabályokkal összefüggésben a bevándorlás mértékéről, figyelembe véve ennek hatását a nyugdíjrendszerre. Az EU-szabályozás szerint a jogszerző időket össze kell számítani, és a munkaadó országának a ráeső részt a nyugdíjból meg kell fizetnie. Így a járulékfizetés egyben jogszerzés is, és hoszszabb távon nyugdíjfizetési kötelezettséggel jár. Ez a helyzet harmadik országokkal szemben is fennállhat. VG