Tiltakozó szövetségek
Támadják a nyilvános zárt helyeken a dohányzás betiltására vonatkozó kormányzati elképzelést az érintett hazai vállalkozások szakmai szervezetei. A vendéglátósok sötét hangulatát jól tükrözi, hogy a Liszt Ferenc téri vendéglátóhelyeket tömörítő Broadway Egyesület figyelemfelhívó akciót szervezett tegnap estére, egy percre eloltottak minden világítást. A rendezvény célja az volt, hogy felhívják a kormányzat figyelmét egy esetleges teljes körű dohányzási tilalom gazdasági következményeire, ami különösen a vendéglátóipar szereplőit érintheti rosszul, ahogy azt a nemzetközi példák is bizonyítják.
Az eddigi európai uniós tapasztalatok szerint az ilyen jellegű szigorú korlátozás hatására a dohányzási kedv nem csökkent, ugyanakkor rendkívül kedvezőtlenül hatott a vendéglátóiparra. Írországban – ahol 2004-ben vezették be a tilalmat – 16 százalékkal csökkent az ágazat bevétele, és a munkahelyek 14 százaléka szűnt meg a vendéglátóiparban, 5300-an veszítették el a munkájukat. Ugyanakkor a cigarettafogyasztás 1,8 százalékkal nőtt. Erre a veszélyre figyelmeztet Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Egyesületének elnöke is, akinek elmondása szerint a dohánytermékek értékesítése a nemzetközi tapasztalatok szerint csak átmenetileg esett vissza, utána a régi szintre nőtt vagy azt is meghaladta, az emberek ugyanis otthon füstöltek. Az uniós országokban a szigorítás bevezetését követő komoly visszaesés után bizonyos mértékig erősödött a vendéglátóhelyek forgalma, de az elbocsátott alkalmazottakat már nem vették vissza – tette hozzá Háber Tamás, aki szerint még az írországinál is kedvezőtlenebb hatása lehetne Magyarországon a teljes tiltás bevezetésének. A szigorú megkülönböztetésnek sem híve Háber Tamás, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben minden vendégre szükség van, nem engedhető meg egy jelentős létszámú kört kizárása a vendéglőkből.
Egyensúlyt kell teremteni a két érdekcsoport – dohányzók, illetve nem dohányzók – között, nem szabad egyoldalúan bármelyik oldal javára döntést hozni – foglalta össze érdeklődésünkre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének a témában az Európai Uniónak eljuttatott állásfoglalását Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára. A dohányipar szakmai szervezete is tagja a szövetségnek, ebből adódóan jól ismerik tehát a helyzetet, és megítélésük szerint az államkasszába évente mintegy 300 milliárd forintnyi adót befizető ágazat érdemes arra, hogy megfontoltan foglalkozzanak vele.
A dohányzás betiltása a nyilvános zárt helyeken nemcsak a dohányipart, hanem az egész gazdaságot érinti – mutatott rá Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke. Nehezményezi a szervezet ügyvivő elnöke azt is, hogy az egészségügyi miniszter szerdai bejelentését megelőzően nem volt társadalmi egyeztetés a kérdésben. A nem dohányzók védelméről rendelkező 1999. XLII. törvény egyébként teljes tilalmat mond ki, kivéve ott, ahol dohányzásra elkülönített helyet jelölnek ki, de meghatározza azokat az intézményeket is, ahol nem lehet kijelölni ilyen területet. A jelenleg érvényben lévő törvény társadalmi konszenzusra épült, úgy védi meg a nem dohányzók érdekeit, hogy közben lehetőséget teremt a kulturált dohányzásra is – tette hozzá Patai András.
A Magyar Szállodaszövetség nem támogat olyan intézkedést, amely korlátozza a vendégek szabadságát – közölte Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. Tudomásul kell azonban venni, merre tart a világ, felerősödtek azok a törekvések, amelyek a jelenleginél szigorúbban korlátoznák a dohányzást. A szövetség eddig is arra ösztönözte a tagjait, hogy ajánljanak nemdohányzó szobákat vendégeiknek, és alakítsanak ki dohányzóhelyeket. A változó előrírásokhoz is alkalmazkodni fognak – tette hozzá Kovács István. VG
