Valós lehet a virtuális mobil
Az ebbéli szándékaikat nyilvánosságra hozók szerint a hagyományos mobilszolgáltatók nem hajlandók átengedni a piac egy részét. Független szakértők viszont a legfőbb okot abban látják, hogy az érintett vállalkozások még nem találták meg a mindkét oldal számára megfelelő üzleti modellt.
Az ügylethez ugyanis legalább ketten kellenek, a piacra lépni szándékozó virtuális szolgáltató és a hálózatát ilyen célra szolgáltatásba vagy bérbe adó klasszikus mobiloperátor. Az erre a piacra lépők ugyanis nem akarnak sem frekvenciát vásárolni, sem ennek megfelelően hálózatot építeni. Azt a már említett módon az infrastruktúra-tulajdonos szolgáltatóktól veszik igénybe.
Magyarországon – mint ismert – három hagyományos mobilszolgáltató működik, negyedik megjelenésének a klasszikus piaci szegmensben szakértők nem sok esélyét látják, egyfelől a frekvenciasáv-korlátok, másfelől a hálózatépítés hatalmas költségei miatt. A közel 100 százalékos telítettségű piac viszont – ahol a felmérések szerint a családok költségvetéséből havi 18 ezer forint jut mobiltelefonra – még vonzó lehet a kisebb költségű virtuális szolgáltatóknak.
Kik lehetnek a potenciális jelöltek? Jöhetnek a távközlésből; többször is – igaz, távolabbi célként – ráutaló szándékot jelzett a UPC, a HTCC. Az előbbi cég szóvivője, Szűcs László lapunk kérdésre azt megerősítette, hogy az anyacég központi stratégiájának egyik kulcseleme a multiplay, vagyis a mobilt is magában foglaló többes szolgáltatások előtérbe helyezése.
Ennek a lehetőségeit minden piacán vizsgálja a cég, néhány nyugat-európai országban, például Svájcban és Hollandiában már meg is jelent virtuális szolgáltatóként, Magyarországon azonban a UPC szerint még nem tart ott a mobilpiac, hogy jövedelmező legyen egy ilyen üzlet.
Az Invitelt a közelmúltban felvásárló HTCC-nél pedig a következő hónapokban inkább a fúziós feladatok kötik le az energiákat.
Jöhetnek viszont szereplők a szakmán kívülről is. Ebbe a kategóriába sorolható az eddig az informatikai profiljáról ismert Synergon, amelynek a vezérigazgatója, Lazarovits Márk az említett szakmai konferencián lapunknak elmondta: a cég tervezi, hogy virtuális szolgáltatóként belép a mobilpiacra is. Kérdésünkre, milyen fázisban vannak az előkészületek, a vezérigazgató egyelőre a szándékot erősítette meg, konkrét tárgyalásokat még nem folytatnak egyetlen hagyományos szolgáltatóval sem.
Nincs egységes szabályozás az eu-ban
Az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a virtuális mobilpiacra. Nagy-Britanniában, Finn-, Németországban önkéntes alapon jöhetnek létre ilyen szerződések.Dániában, Spanyolországban viszont igény esetén a hagyományos szolgáltatókat kötelezik a szerződéskötésre. Olaszországban ugyanakkor tiltják a virtuális szolgáltatást.Magyarországon is önkéntes alapon szerződhetnek az érintett felek.
Abban az esetben azonban, ha a hálózatos operátor ellenáll, a piacra lépni szándékozó a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz fordulhat a panaszával, ahol elméletileg többszöri tárgyalási forduló után azt is elérheti, hogy kötelezzék az infrastruktúra-tulajdonost a szerződéskötésre.
Magyarországon is önkéntes alapon szerződhetnek az érintett felek.
Abban az esetben azonban, ha a hálózatos operátor ellenáll, a piacra lépni szándékozó a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz fordulhat a panaszával, ahol elméletileg többszöri tárgyalási forduló után azt is elérheti, hogy kötelezzék az infrastruktúra-tulajdonost a szerződéskötésre.-->


