A Magyar Rádió a politikusoknak tesz szívességet? Trágárság a Petőfin?
Az elmúlt hetek igazolták: szavatartó ember Such György. Amikor ugyanis éppen egy évvel ezelőtt megválasztották a Magyar Rádió (MR) elnökének, azt találta mondani, hogy szeretné gyökeresen megváltoztatni a közrádió körül kialakult helyzetet. Nos, ez jól láthatóan és hallhatóan sikerült, hiszen inkább az érdeklődés középpontjába került a rádió az utóbbi két hétben, mint előtte bármikor. Ehhez nem kellett más, mint egy 25 százalékos létszámleépítés a régi, meghatározó hangok egy részének száműzésével, a Rádiókabaré körül kialakult botránysorozat és a műsorstruktúrák alapos reformja.
A rádiótól a napokban 192 belsős munkatársat küldtek el 170 önként távozó után. Az elbocsátottak listájára került többek között Koltay Gergely, Váradi Júlia, Farkasházy Tivadar, útilaput kapott az MR könnyűzenei együttese és a Stúdió 11 zenészei, de a kórus is megválik néhány énekestől „a szakmai meghallgatások” után. Such György kijelentette: most mintegy ezer dolgozóval képzelik el a jövőt, de a médiatörvény ismeretében ez még változhat.
Tény: az 1925 óta működő médiumnál történetének legnagyobb átalakulása zajlik. A társaság a tavalyi évet – a 900 millió forint körüli hirdetési bevétel ellenére – közel egymilliárd forintos mínuszban zárta. Az idei üzleti terv 2,7 milliárd forintos hiánnyal számol, ebből 2,2 milliárdos kölcsönből fedezik a végkielégítéseket.
A csatorna közlése szerint az elbocsátásokkal évi 500 millió forintot spórolnak meg, de csak 2008-tól öt év alatt, azaz 2013-ra sikerül visszatermelniük az idei többmilliárdos hiányt. Csekély vigaszt jelent a költséghatékonyság és az új műsorstruktúra jegyében elbocsátott rádiósoknak, hogy végkielégítést és más pénzügyi kedvezményeket kapnak, és lehetőségük nyílik egy ingyenes, három hónapos munkaügyi tréningen való részvételre is, amelyben jogi, állásközvetítői, pszichológusi tanácsadást is igénybe vehetnek.
Arcokra fagyott mosoly
Nem poénkodtak, hanem petíciót írtak a Rádiókabaré szerkesztői a héten. A Karinthy-gyűrűsök a magyar kabaré egyik utolsó műhelyének ellehetetlenülése ellen emeltek szót. A levelet jól vezette fel, hogy elmaradt a Rádiókabaré műsoraiban nyújtott kiemelkedő tevékenységért járó Karinthy-gyűrű átadása is, mert a díjazott, Garas Dezső - Farkasházy Tivadar elbocsátása ellen tiltakozva - nem vette át az elismerést. Garas Dezső elmondta, gyakran lépett fel a Rádiókabaréban, és Farkasházy Tivadar szakmai teljesítményét nagyon nagyra tartja. A színművész úgy vélte: valakinek érdekében állhat, hogy lerontsa a Magyar Rádió népszerűségét.
Such György Farkasházy azon állítását, amely szerint elbocsátása egy politikai alku része volt, egyszerűen kabarétréfának minősítette a HVG-nek adott interjújában. Elmondta: a humorista szerinte túlbecsüli saját jelentőségét. Such hozzátette: nem igaz, hogy megszüntetik a rádiókabarét. Csak a kabarécsütörtöknek vetnek véget, mert az elmúlt évtizedekben készült kabarétréfák szerzőinek és közreműködőinek minden ismétléskor fizetni kell, ráadásul szerinte a műsor tartalma is számos kritikára adott okot.A rádióelnök mindenesetre előre tekint, minőségi változásokat ígérve. Valóban gőzerővel zajlik az új hang keresése a közszolgálati adókon. A Bartók változott a legkevésbé: az októberben kinevezett új főszerkesztővel, Farkas Zoltánnal is maradtak a klasszikus daraboknál. A Petőfi átalakítása már nagyobbat szólt, hiszen az adó jellegét teljesen megváltoztatták, célközönségnek a 18–39 éves korosztályt határozták meg. Miközben a csatorna műsorai gyakorlatilag megszűntek, a zenei kínálat is változott: a csatorna műsorában nem hallható már a Jó ebédhez szól a nóta, nagyobb hangsúlyt kap viszont a mai könnyűzene. Itt volt a legnagyobb a mozgás is: Farkas Györgyöt már Such nevezte ki főszerkesztőnek, ám leváltása, és a volt Est Fm főszerkesztő Csillag János kinevezése már jelezte az átalakulás irányát. (Farkast ekkor a MR internetes oldalának megújításával bízták meg, ma már azonban a Kossuth hírműsorait készítő Aktuális szerkesztőség következő vezetőjeként emlegetik.)
A Kossuth adó átalakítása már májusban nagy hangzavarhoz vezetett, ugyanis heves hallgatói tiltakozások közepette bejelentették: kétezer-ötszáz adás után megszüntetik a 48 éves múltú Szabó családot. Azóta más évtizedes hagyományokkal is szakított a csatorna: az Esti Krónikát a megszokottnál fél órával korábbra helyezték, a Reggeli Krónika helyére a 180 perc című műsor került. Az is kiszivárgott, hogy rövid időn belül nem lesz feladatuk a bemondóknak.
A vezetőség tervei szerint ugyanis fél éven belül a hírszerkesztők fogják beolvasni a híreket. Mindezt az Aktuális szerkesztőség egy neve elhallgatását kérő munkatársa úgy kommentálta: enyhén szólva nem jó a hangulat a rádióban. Elárulta: hosszú távon valóban cél a bemondók elbocsátása, ám a jelenlegi struktúrában még többre lenne szükség. Így konfliktusokhoz vezet a túlterhelt munkatársak beosztása is.
A hírszerkesztőség munkáját jól ismerő rádiós úgy látja: az átalakítás után a szignálok és a műsorok is jellegtelenek lettek. Azt pedig egyenesen hajmeresztőnek tartja, hogy a legnépszerűbb műsornak számító Esti Krónika fél órával előbbre került adásába zsúfolják a háttér nélkül marad legfontosabb híreket, majd a legfontosabb, hat órakor kezdődő idősávban szívességet tesznek a politikusoknak a parlament aznapi híreinek tálalásával. A tapasztalt rádiós szerint egyébként eleve megfojtották a hírszerkesztőséget azzal, hogy a hírműsorok időtartama egyharmadára zsugorodott.
Sokak szerint ezekkel a változtatásokkal a Magyar Rádió végképp eltörli a hagyományokat, az optimisták ezzel szemben úgy vélik, hogy az elmúlt években jócskán romló hallgatottsági adatok emelkedése majd a reformot igazolja. Mindenesetre Gellért Kis Gábor, a szocialisták által a rádió kuratóriumának élére delegált képviselő a Parlamentben arról beszélt, hogy az új struktúra indítása után minimum egy év kell, hogy igazán pontos következtetéseket tudjunk levonni.
Nótahiány és trágár rímek a Petőfin
Viharos sebességgel reagált egy hallgató a Petőfi Rádió új műsorstruktúrájára: bepanaszolta az adót az Országos Rádió és Televízió Testületnél, mert a megújult csatornán szerinte közízlést romboló dal hangzott el. Az ORTT egyetértett.
A műsorszám meghallgatása után ugyanis megállapították, hogy abban több esetben is trágár kifejezések hallhatók, amelyeknek „napközben, fő műsoridőben történő lejátszása súlyosan sértheti a hallgatóság egy jelentős részének jóízlését”.
Nagy vihart kavart a Jó ebédhez szól a nóta című műsor megszűntetése is. A Magyarnóta-szerzők és Énekesek Egyesülete szerint ezzel a Magyar Rádió megsértette a közszolgálatiságot. A szervezet próbált közbenjárni a rádió vezetésénél, de Such György és a Petőfi rádió zenei vezetője sem fogadta őket. Az egyesület most egyes hírek szerint azt fontolgatja, hogy a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához fordul. (Takács Zoltán)
