Bővül az építési piac a térségben
Az összegzésből jelentést készítő Build-Econ felhívta a figyelmet: hosszabb távon megfigyelve látható, hogy az elmúlt húszéves időszakban négy észak-európai állam– Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország – sikeresen megbirkózott a visszaeséssel, valamint a visegrádiak hoszszan tartó kikapaszkodása és élre törése is jól érzékelhető. A nyugat-európai építési piac húzóországai jelenleg Ír-, Német- és Spanyolország, valamint Hollandia.
Ami Magyarországot illeti, ezúttal kissé hátrébb kerültünk, de a 2000 óta tartó növekedésben még mindig az előkelő negyedik helyezést értük el. A magyar építési piac legstabilabb szegmense szakértők szerint jelenleg a befektetési, az ingatlanfejlesztési, a nem lakáscélú magasépítés. A lakásépítésben 2009-ig nem várható dinamikus bővülés, de a lakásfelújítás értéke emelkedik. Az infrastrukturális beruházások 2006–2007-es visszaesését követően a második Nemzeti fejlesztési terv (2007–2013) elindíthatja azokat a nagy projekteket, amelyek építőipari húzóerővé legkorábban 2008 második felétől, még inkább 2009-től válhatnak. Addig jó esetben is csupán igen szerény piacbővülésre számíthatunk. Az építőipar versenyfeltételei nehezebbek lesznek, valamelyes piaci átrendeződés is várható. Az építési anyagok és termékek exportorientációja Kelet felé erősödik. Számítani lehet az építőipar növekvő exportjára is. Az egyes Euroconstruct-tagországok 2000–2009 közötti összevont piacnövekedésében az első négy helyet a visegrádiak foglalják el.
A Build-Econ szerint az új kelet-európai építési piacok lakosságarányosan igen alacsony építési teljesítményt nyújtanak. Ugyanakkor ezekben az álla-mokban az éves GDP növekedése erőteljes, átlagosan hatszázalékos, az építési piac bővülése pedig évi átlag 10-12 százalékkal messze felülmúlja a fejlett európai országokét.


