Cafeteria pró és kontra

Jobb későn, mint soha – ez a szólás maximálisan illik a cafeteria-rendszerekre, hiszen már csak adómegtakarítási megfontolásból is megéri bevezetni a béren kívüli juttatások e formáját azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezt eddig elmulasztották. A magyarázat egyszerű: számos olyan juttatási elemmel lehet növelni az alkalmazottak cég iránti lojalitását, elégedettségét, motiválni őket, amelyet egy bizonyos összeghatárig mindenféle köztehertől mentesen lehet az érintetteknek adni. A bérekre rakódó adók és járulékok amúgy is magas szintje az elmúlt egy évben két ízben tovább nőtt, sőt nem látszanak a jelei annak, hogy a jövőben mérséklődne az élőmunkateher. A cafeteria-rendszer elemeinek célzott megválasztása segíthet abban, hogy ennek kedvezőtlen, húsba vágó hatását enyhítse, sőt akár ellensúlyozza – még akkor is, ha néhány ponton itt is történt szigorítás.
A gondolkozási kereteket egy tavaly év elejétől élő szabály jelöli ki. Ha a munkavállalónak adott bizonyos adómentes juttatások éves értéke meghaladja a 400 ezer forintot, akkor a limiten felüli rész a természetbeni juttatások módjára adózik. A korlátos körbe az idén már csak nyolc adó- és járulékmentes juttatás – az üdülési csekk, az internetutalvány, az iskolakezdési támogatás, a kultúrautalvány, az utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös egészség-, illetve önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás, valamint a köztisztviselői ruhapénz – tartozik. Az idén már 54 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni a limit átlépésekor a határon felüli összeg után, erre még a háromszázalékos munkáltatói járulék is rárakódik, sőt az szja-val növelt tétel után a 29 százalékos tb-járulék is fizetendő, tehát öszszességében a limit átlépése esetén a 400 000 forint feletti rész után 101,66 százalékos közterhet kell leróni.
Szigorítás következett be egyebek mellett az önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulásoknál. A nyugdíjpénztár esetén ez évben már csak a minimálbér felének megfelelő összegű havi munkáltatói hozzájárulás élvez adó- és járulékmentességet, a másik két – fent említett – pénztárnál pedig a minimálbér 20 százaléka az adómentesség határa. Az üdülési csekket az idén már nem lehet üzemanyag-vásárlásra felhasználni, és az egészségpénztári megtakarítás terhére nem lehet sporteszközöket, sportbérletet és egyéb egészségmegőrző szolgáltatást vásárolni, illetve igénybe venni. De bőven akad példa örvendetes változásra is. Az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számító hideg- és melegétkezési utalvány adómentes határa havi 4500, illetve 9000 forintról öt-, illetve tízezerre emelkedett. Az iskolakezdési támogatásnál is volt egy minimális felfelé történő korrekció. Az ajándékozási utalvány továbbra is évente három alkalommal a havi minimálbér egytizedéig aadható szja- és járulékmentesen, ám mivel a minimálbér 62 500-ról 65 500 forintra változott januártól, értelemszerűen az ajándékozási utalvánnyal is nominálisan valamelyest többet lehet adni az alkalmazottnak. Említésre méltó még, hogy az üdülési csekkel a korábbinál szélesebb körnek lehet kedveskedni. BR

„A cégünknél 2004-ben indítottuk azt a programot, amely a munkavállalói elégedettség növelését célozta. Ennek egyik eleme a 2005 második felétől bevezetett cafeteria-rendszer, vagy ahogyan mi cégen belül nevezzük: VBK, választható béren kívüli juttatás, amely csak adómentes, illetve adómentes határig tartalmaz elemeket. Társaságunknál a dolgozónként megállapított éves keret 228 ezer forint. Minden munkavállaló maga döntheti el, hogy milyen formában igényli a juttatást. Választható az étkezési juttatás mindkét formája, az egészségpénztári befizetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, az otthoni internet, az üdülési csekk, ötféle kategóriában ajándékutalvány, kultúrautalvány és önkéntes nyugdíjpénztár. Munkatársaink körében a legnépszerűbb a melegétkezési utalvány, bár egyre többen döntenek a hidegétkezési jegy mellett is. Sokan választják az egészségpénztári befizetést – nem preferáljuk egyik egészségpénztárt sem, az alkalmazottak bármelyik mellett dönthetnek. Kedvelt még az üdülési csekk, a helyi bérlet, sőt egyre inkább az internet is. A kibővült ajándékutalványi lehetőséggel is sokan élnek, bár többségükben ezt a »maradék« összeg elköltésére választják a dolgozók.”

„A cégünknél 2004-ben indítottuk azt a programot, amely a munkavállalói elégedettség növelését célozta. Ennek egyik eleme a 2005 második felétől bevezetett cafeteria-rendszer, vagy ahogyan mi cégen belül nevezzük: VBK, választható béren kívüli juttatás, amely csak adómentes, illetve adómentes határig tartalmaz elemeket. Társaságunknál a dolgozónként megállapított éves keret 228 ezer forint. Minden munkavállaló maga döntheti el, hogy milyen formában igényli a juttatást. Választható az étkezési juttatás mindkét formája, az egészségpénztári befizetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, az otthoni internet, az üdülési csekk, ötféle kategóriában ajándékutalvány, kultúrautalvány és önkéntes nyugdíjpénztár. Munkatársaink körében a legnépszerűbb a melegétkezési utalvány, bár egyre többen döntenek a hidegétkezési jegy mellett is. Sokan választják az egészségpénztári befizetést – nem preferáljuk egyik egészségpénztárt sem, az alkalmazottak bármelyik mellett dönthetnek. Kedvelt még az üdülési csekk, a helyi bérlet, sőt egyre inkább az internet is. A kibővült ajándékutalványi lehetőséggel is sokan élnek, bár többségükben ezt a »maradék« összeg elköltésére választják a dolgozók.” Jó hír Az internet-előfizetés díjának átvállalására vonatkozóan nincs megkötés, vagyis bármekkora is a díj, ha a munkáltató átvállalja az alkalmazottól annak megfizetését, akkor ezt adó- és járulékmentesen teheti.

Egyetlen megkötés mégis van: ez beletartozik a fent említett évi 400 000 forintos korlátos körbe. Ugyanez igaz a kultúrautalványra is. -->