Egészségtelen és kaotikus a reformjavaslat?

"Nem fog biztosítót választani az emberek többsége, hiszen nagy a társadalmi ellenállás” – valószínűsíti Skultéty László, a Gazdaságkutató Intézet Egészségügykutató Intézetének ügyvezető igazgatója. A vasárnap elfogadott koalíciós elképzelés szerint ez elméletileg nem is lenne baj, hiszen azok sem esnek ki az egészségügyi ellátórendszerből, akik nem áldoznak időt arra, hogy összehasonlítsák 5-7 biztosítótársaság ajánlatát, akik nem gondolkodnak el azon, melyik számukra a legszimpatikusabb, legkedvezőbb lehetőség.

„Ha mégis sikerülne a pénztáraknak az átmeneti időszakban a biztosítottak 80-90 százalékát magukhoz vonzani, akkor nem más, mint az SZDSZ modellje valósul meg állami résztulajdonnal” – tette hozzá Skultéty.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a pénztáraknak ezt leginkább a veszélyeztetettség érzésének felkeltésével sikerül majd elérniük. „El fogják magyarázni leendő ügyfeleiknek azt, hogy ha nem választanak, akkor milyen hátrányok érhetik őket”.

A félállami-félmagán biztosítókhoz a 6-12 hónapos ügyfélbegyűjtési időszak letelte után az egyik verzió szerint sorsolással rendelnek hozzá három-négy megyényi nagyságú földrajzi területeket. Például ha az egyik pénztár Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar területét kapja, az ott élő, biztosítót nem választó emberek automatikusan ügyfeleivé válnak.

Mindkét szakértő egyetért abban: a megalakuló biztosítók semmi mással nem tudják majd magukhoz csábítani reménybeli ügyfeleiket, mint olyan kiegészítő szolgáltatások nyújtásával, mint amilyen például a félévenkénti ingyenes fogászati szűrés vagy a vizitdíj-átvállalás. „A valódi kérdés azonban az, hogy milyen hosszú a várólista az egyes biztosítóknál, milyen színvonalú a kórházi ellátás. Ez természetesen az ügyfélbegyűjtés időszakában még felmérhetetlen. Így ezekre a fontos kérdésekre csak évek múltán születnek válaszok” – mondta lapunknak Skultéty László.

Bár az MSZP és az SZDSZ megállapodását nagyban segítette az ötlet, hogy legkésőbb 2009 januárjában sorsolással osszák el a biztosítók között a régiókat, a magáncégeknek óriási kockázatot kell vállalniuk, ha a piacra lépés mellett döntenek. Egy befektetőnek, aki saját pénzét viszi vásárra, nem mindegy, hogy egy gazdag régióba osztják, ahol felszereltebb kórházak és egészségesebb emberek élnek, vagy egy szegényebb területet kap, ahol a lepusztult gyógyintézmények és a betegebb emberek „viszik a pénzt”.

Kökény Mihály tegnap úgy nyilatkozott: a szocialisták továbbra is feltételként szabják, hogy pénztárak menedzsment joga nem kerülhet a kisebbségi tulajdonoshoz, és opciós biztosítékot sem kaphatnak a többségi rész megszerzéséhez. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász azonban úgy véli: a politika előbb-utóbb „beadja majd a derekát”, azaz átadja a menedzselési jogot a magánbefektetőknek. Mind az állam, mind a magántőkés érdeke az lesz, hogy ne legyenek veszteségesek az egészségügyi alapok. „Az állam és a magánbefektetők is jól járnak ezzel az elképzeléssel, az egyetlen kárvallott az állampolgár lesz” – jelentette ki a szakértő.

A biztosítottak számára jelentős többletterhet jelentene, ha a jelenleg járulékokból finanszírozott egészségügyi ellátások körét – nevezzük alapcsomagnak – leszűkítik. Az Egészségügykutató Intézet vezetője és Sinkó Eszter is azt prognosztizálta: ha ez megvalósul, a biztosítók a járulékon felüli összegért olyan kiegészítő csomagokat kínálnának, amelybe már nem csak a kényelmi szolgáltatások (egyágyas kórházi szoba) tartoznának. Magánkórházban végzett, orvosilag indokolt beavatkozást olcsóbban, vagy gyorsabban szerezhetünk meg – ha hajlandók vagyunk a járulékon felül havonta kiegészítő biztosítást kötni.

Fidesz: megszűnik az esélyegyenlőség

A Fidesz elnöksége nem támogatja a nyereségérdekelt szemlélet megjelenését az egészségügyben – mondta Varga Mihály, az ellenzéki párt alelnöke tegnap. Az MSZP-SZDSZ-koalíciónak nincs felhatalmazása a biztosítási rendszer privatizálására – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a politikus. Felhívta a figyelmet arra, hogy az OECD legutóbbi tanulmánya szerint 1995 és 2005 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a szegények és gazdagok közötti különbség, így a magánbiztosítók megjelenése azt eredményezi majd, hogy a megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás nem mindenki joga, hanem a gazdagok kiváltsága lesz.

Hozzátette: a privatizációval felborul az esélyegyenlőség, nagy valószínűséggel kihullanak a rendszerből a szegények és az idősek, hiszen ők nem jelentenek profitot a magánbiztosítók számára.
Mint mondta, a Fidesz attól is tart, hogy újabb kórházbezárások indulnak el, megkérdőjeleződik a szabad orvosválasztás, és még hosszabb várólisták alakulnak ki. (Bánky Bea)