Gáz van Magyaroszágon - lyukasra fúrják

Erős túlzással lyukasra fúrják Magyarországot földgáz után kutatva a különböző olajipari cégek. Az utóbbi időszak sikeres próbafúrásoktól, újonnan felfedezett lelőhelyektől volt hangos. Magyarország tényleg földgáz nagyhatalom lesz, vagy hiú ábrándokban ringatjuk magunkat?

Az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett olajáremelkedés, illetve a mélyebb és bonyolultabb fúrásokat lehetővé tévő modern technológia keltette fel újra az olajipari cégek érdeklődését a magyar föld alatt lappangó, eddig kiaknázatlan vagy felfedezetlen ásványi kincsek iránt. Az ország területének körülbelül a 70-72 százalékára rendelkeznek kutatási engedéllyel a konzorciumok. Magyarországon jelenleg 11 cég 210 engedély alapján kutathat szénhidrogén-lelőhelyek után. Csak a Mol Nyrt. több mint száz helyen kapott erre lehetőséget szerte az országban.

A vállalat évente 8-10 milliárd forintot költ hazai kutatásaira – mondta el érdeklődésünkre Holoda Attila, a Mol közép-európai kutatás-termelési igazgatója. Az olajipari társaság a napokban jelentette be, hogy partnerével, a Magyar Horizont Energia Kft.-vel Okány, Kőrösfalu és Zsadány térségében, összesen több százezer köbméter hozamú földgázmezőkre bukkant. Egy másik cég, a brit érdekeltségű Inke Petroleum szintén a napokban közölte, hogy kutakat fúr ötmillió euróért Marcali környékén, ahol a becslések szerint 5,6 milliárd köbméternyi földgázt rejthet a föld.

Az év legnagyobb földgázszenzációját a Makói-árok mélyén lapuló, egyes becslések szerint 1000 milliárd köbméternyi gázt rejtő lelőhely jelentette, amelyet a kanadai Falcon magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. tárt fel. A hetvenes években azonosított lelőhelyről a hagyományos, ezer méter mélységben alkalmazott hazai bányászati technológiával ezidáig lehetetlen volt felhozni a 5-6 ezer méter mélyen lévő földgázt.

„Az Egyesült Államokban néhány éve használt mélykitermeléses módszerrel a készlet 60-70 százalékát, azaz 600 milliárd köbméternyi gázt lehet nagy valószínűséggel felszínre hozni” – tájékoztatta lapunkat Szabó György, a társaság ügyvezetője. A TXM már megkapta az úgynevezett bányatelek engedélyt, a próbatermelés már folyik, a kitermelés pedig 2-3 éven belül futhat fel.

A mező nagyságát érzékelteti, hogy a magyar föld alatt található még kitermelhető hagyományos földgázvagyont tavaly összesen 83 milliárd köbméternyire becsülték, az éves hazai földgázfogyasztás pedig 15,2 milliárd köbméter. Ez alapján a makói mező negyven évre biztosítaná hazánk önellátását.

Az újonnan felfedezett, hagyományosan kitermelhető földgázmezők csupán a kimerülő források pótlására alkalmasak, de jelentősen nem tudják növelni a magyar kitermelést – véli Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke. A mélyfúrásos, bonyolult technológiával hasznosítható – makóihoz hasonló – készletek azonban jelentősen megváltoztathatják hazánk gázhelyzetét. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató szakértője szerint ezek a remények inkább a csodavárás kategóriájába tartoznak. De ha már a csodavárásnál tartunk, meg kell említenünk, hogy a makóihoz hasonló, sőt akár még annál is nagyobb feltáratlan gázmezők lapulhatnak a hasonló adottságokkal rendelkező Békési süllyedésben, a Dráva medencében és a Rába völgye mély területein is.