Haladék a Magyar Postának
Kimazsolázzák a legértékesebb ügyfeleket és területeket a versenytársak, ha nem fokozatosan megy végbe a postai piac liberalizációja – ismertette a Magyar Posta Zrt. (MP) egyik fő aggályát Szűts Ildikó, a társaság általános vezérigazgatója egy múlt heti sajtótájékoztatón. Ezért is fogadták nagy örömmel a vállalatnál az Európai Parlament közlekedési bizottságának (TRAN) múlt heti döntését, amelynek értelmében a Magyar Postának öt éve lesz arra, hogy felkészüljön a teljes piacnyitásra. A haladék időtartama persze csak akkor válik véglegessé, ha az Európai Parlament is elfogadja az új tervezetet, amelyről várhatóan a július 9–12-i ülésszakban szavaznak. A parlamenti szakaszt követően az uniós Miniszterek Tanácsa dönt az ügyben, várhatóan októberben.
Az elképzelés szerint a teljes postapiaci liberalizáció határidejét az EU-ban a korábban tervezett 2009 helyett 2010. december 31-re tolták ki. Ráadásul a közösséghez 2004 májusában, illetve ez év januárjában csatlakozó új tagállamok, valamint a speciális földrajzi viszonyú uniós országok esetében 2012 vége lett a céldátum.
A tagállamoknak 2010 elejéig kell kidolgozniuk arra vonatkozó javaslataikat, hogyan finanszírozzák a piacnyitást követően az egyetemes szolgáltatásokat. Az EU-ban jelenleg érvényben lévő, alapvetően az egyéni fogyasztókat és a helyi közösségeket védő szabályozás előírja, hogy hetente öt napon át kell mindenkinek hozzáférést biztosítani a postai szolgáltatásokhoz, megfizethető áron. Ez azért is kulcskérdés, mert ezt a feladatot mindenképpen el kell majd látniuk a nemzeti postatársaságoknak, miközben a piacnyitás miatt elveszíthetik az annak finanszírozásához szükséges bevételeik nagy részét adó kiemelt ügyfeleiket. A Magyar Postának évente 66-70 milliárd forintnyi bevétele van levélpostai szolgáltatásokból, ennek 80 százaléka az 50 gramm alatti küldeményekből származik, ebben a kategóriában még monopolhelyzetben van a vállalat.
Az ötéves felkészülési időszakra már vannak elképzelései az MP-nek, a tervek között szerepel a kézbesítési és szállítási kapacitások átszervezése, a feldolgozás további gépesítése, a szolgáltatási portfólió bővítése, ennek keretében a közeljövőben új elektronikus szolgáltatással lép piacra a társaság – mondta el Szűts Ildikó.
A teljes liberalizációra való felkészülés jegyében egyébként már évekkel ezelőtt elindult egy hatékonyságjavító és költségcsökkentő program a vállalatnál, ennek részét képezik az ez év tavaszán végrehajtott postahivatal-bezárások, valamint a tervek szerint jövőre induló folyamat is, amelynek során mintegy 1000 posta üzemeltetését adják át vállalkozóknak. Bizonyos keretek között a magyar állam is nyújthat támogatást a saját vállalatai számára – hívta fel a figyelmet erre a lehetőségre Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament európai néppárti képviselője.
Figyelemre méltó északi gyakorlat
Az északi országokban a már korábban végbement postapiaci liberalizáció után is megőrizték pozícióikat a nemzeti szolgáltatók, elsősorban a magas belépési korlát miatt.Svédországban 1993-ban történt meg a nyitás, de a piac 93 százaléka a Svéd Posta kezében maradt. A finneknél egy évvel később valósult meg a postai szolgáltatások liberalizációja, de új szereplő ott sem jelent meg, a többletadó-fizetési kötelezettség miatt.
Nehéz helyzetben lesznek Norvégiában is a nemzeti posta pozícióira törő riválisok, mivel a minőségjavítás, a létszámcsökkentés, bizonyos tevékenységek kiszervezése, illetve akvizíciók révén nagyot javult a társaság versenyképessége.
Más a helyzet ugyanakkor Nagy-Britanniában, ahol a korábbi monopolszolgáltató nagyügyfél-forgalmának a 20 százalékát veszítette el. A tervek szerint a jövő év elejétől nyitják meg a német postapiacot; a felkészülés drasztikus lépéseket követelt a Deutsche Posttól. A cég alkalmazottainek tíz százalékától, harmincezer embertől kénytelen megválni.
Svédországban 1993-ban történt meg a nyitás, de a piac 93 százaléka a Svéd Posta kezében maradt. A finneknél egy évvel később valósult meg a postai szolgáltatások liberalizációja, de új szereplő ott sem jelent meg, a többletadó-fizetési kötelezettség miatt.
Nehéz helyzetben lesznek Norvégiában is a nemzeti posta pozícióira törő riválisok, mivel a minőségjavítás, a létszámcsökkentés, bizonyos tevékenységek kiszervezése, illetve akvizíciók révén nagyot javult a társaság versenyképessége.
Más a helyzet ugyanakkor Nagy-Britanniában, ahol a korábbi monopolszolgáltató nagyügyfél-forgalmának a 20 százalékát veszítette el. A tervek szerint a jövő év elejétől nyitják meg a német postapiacot; a felkészülés drasztikus lépéseket követelt a Deutsche Posttól. A cég alkalmazottainek tíz százalékától, harmincezer embertől kénytelen megválni. -->


