BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jogos volt a felmondás

A törvényben foglaltaknak megfelelően meghozott rendkívüli munkáltatói felmondás nem minősülhet rendeltetésellenesnek amiatt, hogy a munkaszerződés a vezetői megbízás visszavonását követően rendes felmondást ír elő – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a következő ügyben.
A jogvita felperese vezető volt. Megbízását munkáltatója – a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően – az adott hónap lejártával visszavonta. Ezt megelőzően a felperest – az általa vezetett területen talált hiányosságok miatt – fegyelmi büntetéssel sújtották. A cégnél eközben szervezeti átalakítások folytak. Egyértelmű rendelkezés volt érvényben, miszerint azok – köztük a felperes –, akiknek megszűnik a vezetői megbízatásuk, már csak halaszthatatlan, a működéshez szükséges ügyekben intézkedjenek. Az igazgató több munkakört ajánlott fel számára, de ezeket a felperes nem fogadta el, és kérte munkaviszonya megszüntetését. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások során értesült az igazgató arról, hogy – utasítása ellenére – a felperes két alkalmazottal szemben munkáltatói jogkörében járt el. Ezzel megszegte a rendelkezést, ráadásul pártatlansága is kétséges volt, mivel a két alkalmazottat vele együtt ugyancsak elmarasztalták, és intézkedésével a munkáltatót komoly kiadásokra kényszerítette. Emiatt rendkívüli felmondással megváltak tőle, annak ellenére, hogy munkaszerződése a vezetői megbízás visszavonását követően rendes felmondást írt elő.
A munkaügyi bíróság, amelyhez a felperes fordult, elutasította keresetét. Kiemelte, hogy a munkáltató jogszerűen járt el: a felperes a rendelkezést semmibe véve, nem halaszthatatlan ügyben intézkedett, és ezzel több millió forintos kárt okozott. A másodfokú igazságszolgáltató fórum viszont helyt adott a felperes igényének. Szerinte a munkáltató nem vonta vissza a felperes munkáltatói jogkörét, azt tehát gyakorolhatta a két alkalmazottal szemben.
Az ügyet felülvizsgáló LB kifejtette: a másodfokú bíróság ítéletében valamennyi körülmény együttes értékelését hangsúlyozta. Ehhez képest csupán annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes az átszervezéssel kapcsolatban nem vonta vissza a felperes munkáltatói jogkörét, ezért jogszerűen intézkedhetett. Ez a következtetés azonban téves – szögezte le az LB. A felperes a munkáltatói utasítás ellenére hajtott végre indokolatlan intézkedést. Az erről tudomást szerző munkáltató megalapozottan élt vele szemben a rendkívüli felmondással, figyelemmel a fegyelmi elmarasztalásra is. VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.