Jön az ÁAK-privatizáció
Az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. nélkül nem tartják tőzsdeképesnek az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt.-t. Információink szerint ez derül ki a Concorde Értékpapír Zrt. vezette tanácsadó csapat tanulmányából. Márpedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közelmúltban módosított döntése értelmében értékesítik az ÁAK-nak a koncessziós társaságban lévő 40 százalékos részvénycsomagját. Kóka János gazdasági miniszter tavaly május elején jelentette be, hogy az ÁAK 20-40 százalékát adná el a tőzsdén keresztül, ebből nagyjából 30 milliárd forint bevételre számít.
A privatizáció módjának eldöntése – a társaság részvényeinek nyilvános forgalomba hozatala vagy stratégiai befektetőnek való értékesítés – a kormányra vár. A tanácsadók a különböző szempontokat értékelve a tőzsde- és a többségi részesedés szakmai befektetőnek történő értékesítését javasolják, mondván: ez teljesíti a legjobban a privatizációs célokat. Ha a magánosítás a következő két hónapban elindul, a tranzakció zárása – mindkét módszernél – 2008 tavaszára prognosztizálható. Optimizmusra ad okot, hogy a fizetős úthálózatot üzemeltető társaságokkal kapcsolatos hangulat továbbra is kedvező, s ez az ÁAK privatizációjához vonzó környezetet teremt. Úgy tudjuk azonban, hogy a tanulmány szerint az ÁAK méretét nem tartják elégségesnek a tőzsdei privatizációhoz. A társaság viszonylag kis szereplő lenne. Valószínűsítik, hogy ez a befektetői keresletben és a tranzakció bevételében is látszódna. Így elképzelhető, hogy egy erősebb csoport vagy úthálózat-üzemeltető társaság felvásárolja. A kritikus méret elérését az elektronikus útdíjszedés ellenőrzéséből származó bevételek sem tennék lehetővé, legfeljebb a tőzsdei bevezetéshez szükséges minimális értéket – derül ki az elemzésből.
Az ÁAK-részvények börzére vitele a kezdeti privatizációs árbevételt nem maximálná ugyan, de számos előnye lenne. Egyebek között az átláthatóság, valamint az, hogy segítené a magyar tőkepiac fejlődését.
A stratégiai befektetőnek való értékesítés az infrastruktúra-befektetőket (koncesszióüzemeltető, infrastruktúra-alap és egyéb pénzügyi befektető) vonzhatja. A nagyobb alapokat és pénzügyi befektetőket azonban a nagyobb társaságok érdeklik a jelenleg befektetendő nagy mennyiségű tőke következtében. Az ÁAK-t pedig a mérete és korlátozott növekedési potenciálja miatt többen is kevésbé vonzónak találhatják.
A tanulmány készítői a szakmai befektetőknek való értékesítéskor nem számítanak magyar befektetők elsődleges ajánlattevőként való jelentkezésére. Elképzelhetőnek tartják helyi vállalatoknak és pénzügyi befektetőknek a befektetői konzorciumhoz kisebbségi partnerként való csatlakozását. Potenciális befektetőjelöltek lehetnek a magyarországi székhelyű vagy itteni jelenléttel bíró (döntően külföldi tőkével működő) kockázatitőke-, illetve építőipari társaságok. Az utóbbiakat elsősorban felújítási munkák ÁAK nyújtotta lehetőségei, illetve az autópálya-beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztésekben való részvétel vonzhatja. Szóba jöhetnek továbbá széles befektetési portfóliójú, magántulajdonban lévő befektetői csoportok is.
A stratégiai befektetőnek való értékesítés – a tőzsdei bevezetéssel ellentétben – rövid távon maximálná a magánosításból származó árbevételt. Nem tudni azonban, hogy az új tulajdonos az ÁAK-t a kelet-közép-európai régióban való terjeszkedésének a platformjaként használja-e majd, vagy a társaság növekedését kizárólag a magyar piacra korlátozza.
