Konferenciát szervez Magyarország a Nabuccoról
Konferenciát tart szeptemberben a magyar szaktárca és a Financial Times brit gazdasági szaklap Budapesten az Európai Unió gázbeszerzési lehetőségeit szélesíteni hivatott Nabucco vezetékről - jelentette be az EU-tagországok energiaügyi minisztereinek szerdai luxembourgi ülésén felszólalva Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára.
A miniszterek egyebek között az energiaipari infrastrukturális befektetésekről, illetve a beruházási környezet felmérésének szükségességéről tárgyaltak a villamosenergia- és a gázpiac liberalizációjának témakörén belül. A vita során - foglalta össze Felsmann Balázs - többen kifejtették, hogy a beruházások ösztönzése során az államoknak nem elsődlegesen a jogszabályalkotás a feladatuk. Mivel jellemzően magántulajdonú szerkezetekről van szó, beruházásra kötelezésre tehát nem lehet gondolni - hanem sokkal inkább a beruházásokat támogató környezet teremtésére.
Felszólalásában - mint az MTI brüsszeli tudósítójának telefonon elmondta - a magyar delegáció vezetője jelezte, hogy a szeptember 14-én tartandó konferencia is elsősorban a befektetői környezet segítésének lehetőségeivel foglalkozik. A miniszterek az ülésen fő napirendi pontként arról cseréltek eszmét, hogy milyen módon folytatódjék a villamosenergia- és a gázpiac megnyitása. Más tagállamok mellett Magyarország sem lát okot a piaci struktúrák meghatározásának oldaláról arra, hogy a gáz- és az áramszektort egymástól jelentős mértékben eltérően szabályozza az unió - jelezte Felsmann Balázs.
Több tagállam ugyanakkor különböző szabályozást lát szükségesnek a két ágazatban. Nézeteltérés volt abban is, hogy a liberalizáció következő lépcsőfokaként tervezett tulajdonosi szétválasztásra szükség van-e.
Felsmann Balázs úgy ítélte meg, hogy a tagállamok véleménye egyelőre meglehetősen széles skálán mozog. Andris Piebalgs energiaügyi biztos sajtótájékoztatóján ennél egyértelműbben úgy fogalmazott, hogy a tagországok többsége egyelőre nem támogatja a bizottságot a kötelező szétválasztásban.
A magyar illetékes szerint a fő kérdés az volt, egyformán indokolt-e a szétválasztás az úgynevezett átviteli szinten és az alacsonyabb, elosztási szinten. Megítélése szerint az előbbiben mindenki egyetértett, a fogyasztókhoz közelebbi elosztási szintnél ugyanakkor már vita volt a tagországok között az indokoltságot illetően.
A magyar álláspont először mindenképpen a magasabb, átviteli szinten kell végrehajtani a szétválasztást, és annak a tapasztalatait lehet később átültetni az elosztói szintre, amely a közösségi piac fejlődésének szempontjából kevésbé meghatározó. Nem volt egységes a tagállamok álláspontja abban sem, hogy a szétválasztás jogi jellegű legyen, vagy csupán technikai, technológiai, illetve más - például pénzügyi - eszközökkel történjen.
A tagállamokban létező rendszerek egyébként e téren nagyon eltérnek: Magyarországon és több más országban például úgynevezett vertikális összekapcsolódásról kell beszélni, ami azt jelenti, hogy a szétválasztásnál körültekintőbben kell eljárni.
Felsmann leszögezte: Magyarország úgy véli, hogy a szétválasztás mindkét érintett szektorban használható lehetőség. Vár ugyanakkor arra, hogy a bizottság tegyen le javaslatokat, egyebek között arról, hogy a szétválasztás piaci, jogi vagy műszaki megközelítésű lesz-e. Kitértek a miniszterek arra is, hogyan kapcsolódjanak össze a szabályozó hatóságok, illetve szükség van-e egy közös uniós energetikai szabályozó hatóságra.
Szinte valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy nincs szükség uniós szintű hatóságra, ugyanakkor a nemzeti szabályozók közti együttműködést erősíteni kell. Utóbbira példa a szerdán bejelentett ötországos (Benelux-államok, Franciaország, Németország) árampiac-egyesítés a jövő év végéig. Felsmann Balázs elmondta: Magyarország is törekszik arra, hogy saját régiójában az országok mélyítsék az együttműködést.
