Megbízás, vállalkozás?

A szerződést nem az elnevezése, hanem a tartalma alapján kell minősíteni. Ha abban nem a megbízási elem dominál, akkor nem alapítható felmondás arra, hogy a megbízó bizalma megrendült a megbízottban – hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság a következő perben.

A két cég megbízási szerződésnek nevezett megállapodást kötött hosszú távú együttműködésre. Évek múltán az alperes kezdeményezte a szerződés módosítását, de erre a felperes nem volt hajlandó. Ezt követően az alperes több szempontból kifogásolta a felperes tevékenységét, utóbb két független auditcéggel átvilágíttatta, majd azok megállapításai nyomán azonnali hatállyal felmondta a szerződést.

A felperes a bíróságtól kérte a felmondás érvénytelenségének és kártérítési jogosultságának a megállapítását. Az elsőfokú bíróság megítélte a követelését. A másodfokú ítélkező fórum viszont elutasította a keresetet. Abból indult ki, hogy a szerződés megbízási megállapodás. A megbízó felmondása pedig jogszerű lehet abban az esetben, ha bizalma alapos okból megrendül a megbízottban. Márpedig az alperes nem indok és alap nélkül mondta fel a megbízási megállapodást, hiszen az auditcégek jelentésükben a felperesi telephelyen nagyfokú hiányosságokat állapítottak meg.

A felperes felülvizsgálati kérelmében egyebek közt arra hivatkozott, hogy az audittársaságok megállapításait cáfolták az eljárásban kirendelt igazságügyi szakértők és a tanúvallomások is. Az LB alaposnak találta a beadványt. Megállapította, hogy a felek 20 évre kötöttek gazdasági együttműködési megállapodást. Ez azonban a lényeges tartalmi – a forgalmazásra, üzemeltetésre, raktározásra, fuvarozásra vonatkozó – elemei alapján nem megbízási, hanem vállalkozási szerződésnek minősíthető. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a megállapodás elnevezéséből kiindulva kizárólag a megbízási szerződés felmondási szabályait látta alkalmazhatónak. Így az általa hangsúlyosan értékelt, a megbízási szerződésre jellemző bizalmi elemnek nem volt perdöntő szerepe – mondta ki az LB. Hozzátette: a szerződés téves minősítésétől függetlenül megalapozatlanul következtetett a másodfokú bíróság a felmondás jogszerűségére. A felmondás jogát az alperes valójában jogellenesen, bizonyított valós ok nélkül gyakorolta. KK

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (MK 2007/75. sz.)

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről (MK 2007/75. sz.)-->