Mol-OMV: hasonló tervek
A Molnak jelenleg hét országban összesen valamivel több mint 1250 töltőállomása van, de a társaság 2010-ig 1500-ra szeretné emelni a finomítók ellátási körén belül található kútjai számát. Növekedéssel számol a kiskereskedelmi üzletág esetében az OMV is, bár az osztrákok nem határozták meg, konkrétan mennyivel bővítenék jelenleg mintegy 2500 egységből álló hálózatukat, mindenképpen szeretnék azonban megtartani 20 százalék körüli részesedésüket Közép-Európában.
Az évtized elejéhez képest némileg megnehezítheti a növekedési tervek megvalósítását, hogy a kelet-közép-európai térségben lassan elfogynak az akvizíciós célpontok. A felvásárlási lehetőségek kimerülése elsősorban az OMV-nek okozhat fejfájást, amely az elmúlt években jó néhány tenderről lecsúszott, ráadásul többször is a legnagyobb térségbeli versenytárs, a Mol előzte meg.
A magyar vállalat happolta el például – a csomag megvásárlására szintén pályázó – osztrákok elől 2000 tavaszán a Slovnaft 36 százalékos pakettjét, ez a Mol első, igen fontos lépése volt a szlovák cég megszerzésére. A 2000-es tranzakciót követően a magyar társaság négy éven belül fokozatosan 98,5 százalékra növelte részesedését a Slovnaftban, tehát az első vétellel tulajdonképpen teljesen lecsapta az OMV kezéről a céget.
Szintén a Mol miatt maradt le a bécsi társaság 2003-ban a horvát INA 25 százalék plusz egy részvény pakettjéről. A hazai vállalat – a korábbi várakozásokat jóval meghaladó – 505 millió dolláros ajánlata ugyanis 20 százalékkal több volt, mint amennyit az OMV kínált a részvénycsomagért. Bár a vételárat sokan túlságosan nagynak tartották a tranzakció idején, az akvizíció nem bizonyult rossznak: a Molnál a közelmúltban arról tájékoztatták lapunkat, hogy a cég és a horvát társaság partnerkapcsolata rendkívül jól működik.
Újabb két esztendő elteltével ismét elhalászott egy térségbeli céget a Mol a konkurense elől: 2005 októberében ugyanis a legnagyobb boszniai kiskereskedelmi hálózatú Energopetrol 67 százalékos pakettjére kiírt pályázaton is a magyar társaság és az INA alkotta konzorciumot hirdették ki győztesnek. A két vállalat 115 millió eurót fizetett a többségi tulajdonért.
Az OMV-nek az elmúlt néhány esztendőben egyetlen jelentős térségbeli akvizíciója a Petrom megvásárlása volt, a román cégre azonban a Mol nem adott be kötelező érvényű pályázatot. Az osztrák vállalat 2004-ben ráadásul a korábbi elemzői várakozásoknál mintegy 50 százalékkal többet, összesen 1,5 milliárd eurót fizetett a Petrom 51 százalékos részvénycsomagjáért, igaz, a tranzakció jelentős emelkedést hozott az OMV olaj- és gázkészleteiben.
