A magyar vásárlók egyre gyakrabban keresik fel a modern bolttípusokat, de majdnem minden negyedik vevő hagyományos üzletben adja ki a legtöbb pénzt élelmiszerre és háztartási vegyiárura. Így foglalta össze Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen piackutató vállalat igazgatója a vásárlási szokások változásait feltáró, ShopperTrends című nemzetközi felmérés eredményeit, budapesti, szerdai sajtótájékoztatóján.

Az átlagos fogyasztói árakat vizsgálva érzékelhető a bolttípusok differenciálódása. Ha a Nielsen által felmért 85 élelmiszer kategória átlagos fogyasztói árszínvonalát országosan 100 százaléknak vesszük, akkor a diszkonté 81 százalék.

A hipermarket indexe 102, a hazai láncoké 107, míg a szupermarketé 119 százalék. Szalókyné Tóth Judit rámutatott, hogy a különbségek oka alapvetően az eltérő választékban keresendő. Egyrészt azért, mert az átlagárszínvonal adott kategória összes cikkelemét magában foglalja, és a diszkont csatorna forgalmának mintegy felét kitevő kereskedelmi márkás termékek lefelé húzzák a mutatószámot. Másrészt pedig a csatorna szűk kínálata nem engedi meg a prémium termékek széles választékát. Azon kívül pedig az egyes csatornákban a szolgáltatások eltérő színvonala különböző költségekkel jár, amelyek befolyásolják a fogyasztói árakat. Annak ellenére, hogy a diszkontban legalacsonyabbak a fogyasztói átlagárak, adott kategórián belül a legolcsóbb terméket nem mindig diszkontban kínálják, hanem inkább hipermarketben.

A Nielsen megvizsgálta 24 nagy forgalmú kategóriában, hogy hol található a legolcsóbb árucikk. 11 kategóriánál hipermarketben találtuk a legalacsonyabb árat, 6-szor hazai láncban és csak 1-szer diszkontban. A magyar vevők továbbra is havonta 2-3 áruházlánc boltjait látogatják. Ugyanakkor gyakrabban járnak vásárolni, mint korábban. Ennek egyik oka, hogy a láncok terjeszkedése nyomán az üzletek egyre közelebb kerülnek a vásárlókhoz, illetve lakóhelyeikhez. A gyakoribb vásárlás egyik velejárója, hogy az átlagos kosárérték nem növekedett.

A kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése szinte mindegyik kategóriában nagyobb mértékben növekszik, mint a gyártói márkáké. Ez a növekedés javarészt a diszkontok terjeszkedésének következménye. A vezető gyártói márkák őrzik vagy erősítik piaci pozícióikat.

A fogyasztók egy része hajlandó megfizetni a márkák többletértékét. Viselkedésük azt jelzi, hogy a gyártó vállalatoknak érdemes invesztálniuk a márkaépítésbe. Általában olyan márkák piaci pozíciója gyengül, amelyekkel nem foglalkoznak. Ott ugyanis a fogyasztók nem érzékelnek többletértéket. A boltválasztásnál kulcsszerepet játszó alacsony ár, illetve kedvező ár/érték arány mellett előtérbe kerülnek új, elsősorban a választékkal kapcsolatos tényezők; a legtöbb vevő szereti, ha kényelmesen, egy üzletben megtalálja mindazt, amire szüksége van. - Amikor a boltválasztás szempontjairól kérdezzük a fogyasztókat, gyakran eltér a válaszuk attól, ahogyan valójában döntenek – állapította meg Szalókyné Tóth Judit. – Tudat alatt fontos például a kényelmes üzlet vagy a megfelelő termékkihelyezés.

Lényeges döntési kritériumnak mondják és tartják is, hogy mindent megtalálnak egy boltban, jó minőségű termékekből vásárolhatnak, illetve összességében széles a választék, és friss termékekből is bőséges a kínálat. Ugyanakkor már szinte alapelvárás a megfelelő parkolóhely, az üzlet tiszta és rendezett környezete vagy a kényelmes megközelíthetőség. A Nielsen által mért 85 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalmából nőtt a diszkont, hazai lánc és kis mértékben a hipermarket részaránya. ANielsen által mért 60 háztartási vegyiáru kategória kiskereskedelmi forgalmánál a vegyiáru szaküzlet (drogéria) és a diszkont erősödött.

A háztartások a legtöbb pénzt élelmiszerre és háztartási vegyiárura egyharmad-egyharmad arányban adják ki hipermarketben, illetve szupermarketben. Erős a hagyományos élelmiszerbolt pozíciója is. Ott majdnem minden negyedik háztartás költi a legtöbbet élelmiszerre és háztartási vegyiárura. Ez a mutató jelzi a vásárló és a csatorna közötti kapcsolat erősségét. A legtöbb pénzt hipermarketben elköltők aránya 3 százalékponttal csökkent, a diszkontokban elköltőké viszont 2 százalék ponttal nőtt tavaly, az előző évhez képest. Szintén 1 százalékponttal nőtt a szupermarket mutatója. A hazai bolthálózat koncentrálódása az utóbbi két évben felgyorsult, ami várhatóan folytatódik.

Üteme attól függ, hogy a háztartások/fogyasztók mekkora része, milyen mértékben változtatja meg vásárlási szokásait. Mivel a vevők a jó ár/érték arány és a kedvező árak mellett főleg a széles választék, megfelelő árukészlet miatt választanak boltot, és igényeiket leginkább a modern csatornák tudják kielégíteni, a Nyugat-Európához képest elaprózott magyar élelmiszer-kiskereskedelem koncentrálódása folytatódik.