Társadalmi vita kezdődhet

Még a héten megkezdődhet az új energiapolitikai koncepció társadalmi vitája – jelentette be tegnap Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúra-ügyekért felelős szakállamtitkára az Institute for International Research (IIR) budapesti konferenciáján. Néhány napon belül mindenki számára hozzáférhető lesz a Magyarország új energiapolitikája 2007–20 – A biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátás stratégiai keretei címet viselő dokumentumtervezet.

Az államtitkár kiemelte: ahogy az a tervezet címéből is kiderül, az új koncepció három alappillére az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség. A dokumentumnak azonban számos olyan sarkalatos pontja van, amelyben a társadalmi vita során mindenképp konszenzusra kellene jutni, még mielőtt az energiapolitikai koncepciót az Országgyűlés elé terjesztik. Felsmann Balázs ezek közül kiemelte az energiaellátás diverzifikálására irányuló törekvéseket és az ezekhez kapcsolódó állami szerepvállalás kérdéseit, az atomenergia felhasználásának problematikáját, az energiaárak stabilitásának kérdéskörét, illetve a hosszú távú áramvásárlási megállapodások jövőjét. A szakállamtitkár emellett felhívta a figyelmet az erőművek engedélyezése és a gázfüggőség csökkentése iránti igény között feszülő ellentmondásra is. A liberalizáció egyik legfontosabb kérdése, hogy a piacnyitás hogyan hathat a villamosenergia-árakra. A tegnapi IIR-konferencia több előadása is érintette a témát, de a szakértők egyetértettek abban, hogy az árak alakulását nem lehet előre megjósolni. Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke ugyanakkor kifejtette: a lakosság számára villamos energiát értékesítő egyetemes szolgáltató által használt ár továbbra is 50 százalékban hatóságilag megszabott vagy ellenőrzött lesz.

Szakmai körökben korábban komoly vitát váltott ki az is, hogy a htm-ek – unió által szorgalmazott és az új energiapolitikai koncepció által is felvetett – felbontása hogyan hathat az áramárakra. Szöllősi László, a MEH főosztályvezetője elmondta: vannak olyan becslések, amelyek szerint 10 százalékkal csökkenhetnek az árak a hosszú távú megállapodások megszüntetésének hatására, de akadnak 25 százalékos drágulást prognosztizáló vélemények is. JZ