Új nagy tulajdonos a Molban

Igen határozott erőátrendezés folyt tegnap is a Mol-felvásárlás kapcsán. A legfontosabb hírként talán egy új nagy tulajdonos belépése értékelhető: bejelentették, hogy a Bank Austria Creditanstaltnak (BA-CA) 5 997 325 részvénye van a magyar olajtársaságban, ez 5,94 százalékos részesedést jelent. A végső tulajdonos nem ismert, így azt csak találgatni lehet, hogy a csomag melyik tábort erősíti. (A Mol jelenleg közel 30 százalékos pakett fölött gyakorolhat kontrollt, ám ebből egy közgyűlésen csak mintegy 20 százalék szavazhat, hiszen a cégnél lévő saját részvényekkel e tulajdonosi jog nem érvényesíthető. Az OMV-nek – hétfői bejelentése szerint – 18,6 százaléknyi Mol-pakettje van, ez az olajtársaság alapszabályában lévő 10 százalékos plafon erejéig ad szavazati jogot.)

Ismét belépett a képbe az elmúlt napokban is sokat emlegetett orosz szál: osztrák lapok szerint a Gazprom részesedést szeretne szerezni a OMV-ben. Az orosz cég már tárgyalásokba is kezdett az IPIC-vel. Az OMV szóvivője azonban úgy nyilatkozott, hogy a társaságot senki sem kereste fel hasonló ügyben – írja a Concorde Call. (Az osztrák olajvállalatban az államnak jelenleg 31,5 százalékos részesedése van, az abu-dzabi székhelyű International Petroleum Investmentnek (IPIC) egy 17,6 százalékos paketje van, s 50,9 százalék a közkézhányad.) Wilhelm Molterer osztrák pénzügyminiszter elméletileg nem tartja kizártnak, hogy az állam értékesítse a tulajdonában lévő részvényállományt, de jelenleg ez a téma nincs napirenden, és a koalíciós kormányzás alatt valószínűleg nem is tárgyalnak erről – közölte. A hír a Mol befektetői számára azért lehet érdekes, mert az elmúlt napokban többször elhangzott: az OMV nem magának, hanem egy másik szereplőnek, például egy orosz energetikai óriásnak vásárolná a papírokat. Ám ezt Wolfgang Ruttenstorfer, az osztrák cég vezérigazgatója lapunknak adott keddi nyilatkozatában határozottan cáfolta.

Magyar oldalról ismét nagyon határozott és egyértelmű lépések voltak a nemzeti olajtársaság védelme érdekében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap telefonon beszélt Alfred Gusenbauer osztrák kancellárral, s ekkor a magyar kormányfő megerősítette korábbi nyilatkozatát, amelyben barátságtalan lépésnek nevezte a Mol kivásárlására irányuló osztrák szándékot – közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. Hozzátette: a kormány minden lehetséges eszközt felhasznál ahhoz, hogy meghiúsítsa a Mol részvényeinek a kivásárlását, ám ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni. Veres János pénzügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott: egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, hogy milyen módszerrel szeretnék kivédeni az esetleges ellenséges kivásárlást, mivel az rontaná a tervezett módszer hatékonyságát, a fellépés hatását. Erre egyébként tulajdonosi jogosítványai már nem nagyon vannak a magyar államnak. Magyarországon is elfogadta a parlament az aranyrészvény megszüntetéséről szóló törvényt. Ez uniós követelmény volt, mivel az államnak a privatizált gazdasági társaságokban törvényileg biztosított kivételes tulajdonosi pozíciója ellentétes a közösségi joggal. A jogszabály hatálybalépésével az állam kivételes szavazatelsőbbségi joga az érintett cégekben egyszerű törzsrészvénnyé alakult át. A stratégiai jelentőségű energetikai társaságok igazgatósági, felügyelőbizottsági munkájában azonban az állam képviselői részt vesznek, igaz, szavazati jog nélkül, tájékozódási és tájékoztatási célból. A Molnak már nincs is aranyrészvénye, az államnak egy B sorozatú, egyes kérdésekben szavazatelsőbbséget jelentő részvénye van, amely erre a területre nem terjed ki.

A UBS tegnap 7 százalékkal, 30 ezer forintra növelte a Mol célárát, de vételről tartásra rontotta az olajtársaságra vonatkozó ajánlását. A világ legnagyobb vagyonkezelőjének számító svájci bank elemzője, Anish Kapadia úgy véli: nagyon valószínűtlen, hogy a Molt ellenséges felvásárlási ajánlattal közelítenék meg, mivel ezt a hozzáállást a társaság kategorikusan elutasítja, és a magyar kormány is hangsúlyozta hasonló álláspontját az ügyben.

A Credit Suisse felülteljesítésről semlegesre csökkentette a Molra vonatkozó minősítését, mert az év elejétől számítva már felülteljesítette szinte valamennyi régiós szektortársát, és változatlanul hagyta a 25 078 forintos célárat. A Deutsche Bank pedig eladásra rontotta az olajpapír minősítését, 24 ezer forintos célárral.

Mivel az ügy folyamatban van, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelemmel kíséri az eseményeket – tájékoztatta lapunkat Binder István, az intézmény szóvivője –, ahhoz azonban, hogy vizsgálat induljon, olyan tény, információ, gyanú szükséges, amely törvényességi aggályokat vet fel, ilyenre azonban eddig nem került sor.

Az intézmények megkeresését az indokolta, hogy elemzői véleményekben az elmúlt napokban többször elhangzott: törvényességi aggályokat vethet fel a Mol saját részvényeinek kölcsönadása a további papírvásárlások érdekében.

Vitatható továbbá az is, hogy az OTP Bank szavazhat-e azokkal a papírokkal, amelyek a részvényszerkezet-optimalizálási program múlt hét pénteki meghirdetésével összefüggésben kerültek hozzá.

Mivel az ügy folyamatban van, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete figyelemmel kíséri az eseményeket – tájékoztatta lapunkat Binder István, az intézmény szóvivője –, ahhoz azonban, hogy vizsgálat induljon, olyan tény, információ, gyanú szükséges, amely törvényességi aggályokat vet fel, ilyenre azonban eddig nem került sor.

Az intézmények megkeresését az indokolta, hogy elemzői véleményekben az elmúlt napokban többször elhangzott: törvényességi aggályokat vethet fel a Mol saját részvényeinek kölcsönadása a további papírvásárlások érdekében.

Vitatható továbbá az is, hogy az OTP Bank szavazhat-e azokkal a papírokkal, amelyek a részvényszerkezet-optimalizálási program múlt hét pénteki meghirdetésével összefüggésben kerültek hozzá.-->