EU-kukoricát venne a szaktárca

Az állami tulajdonban lévő Concordia Zrt.-vel és Tartalékgazdálkodási (Tig) Kht.-vel vetetne meg egymillió tonna, Magyarországon tárolt uniós intervenciós kukoricát az agrártárca – erősítette meg lapunknak Gőgös Zoltán, a minisztérium államtitkára. A Concordia és a Tig az FVM felügyelete alatt álló, kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) vásárolná meg a tengerit. (Az MVH csak az intervenció lebonyolításáért felelős, mert a hazai árutulajdonosoktól korábban megvett áru – habár magyar raktárakban maradt – az EU tulajdonát képezi.)

A kukorica „visszavásárlására” azért lenne szükség, hogy a termény ne kerüljön ki az országból – indokolta a tárca nem szokványos elképzeléseit az államtitkár. A tranzakció végrehajtása érdekében már megkezdődtek a tárgyalások az EU-val. Az ügy előzménye, hogy Brüsszel a közelmúltban a teljes uniós kukoricakészlet felszabadításáról határozott, amelynek a zöme a magyar tárolókban van. Brüsszel a döntést a fenyegető belső uniós takarmányhiánnyal indokolta. A magyar állami vásárláshoz azért kellenek külön kétoldalú egyeztetések, mert az eladásra meghirdetett, itthon tárolt áru megvételére elvileg bármely tagország piaci szereplői pályázatot adhatnak be.

Az egymillió tonna intervenciós tengerit tonnánként 150 euró körüli áron lehetne megvenni, és ez összesen 37-38 milliárd forint költségvetési kiadást jelentene. Gőgös Zoltán szerint a vétel olcsóbb lenne az őszre várható, 40-45 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási áraknál. A várható dráguláshoz hozzájárul, hogy az elmúlt napok rendkívül meleg időjárása a kukoricát is megtizedelte. Szélsőséges vélemények szerint elképzelhető, hogy a hazai állatállomány ellátásához szükséges, 4-5 millió tonnás hazai árumennyiség sem lesz meg, szemben az elmúlt évek 8-9 milliós eredményével. Ezért lenne indokolt a korábbról megmaradt intervenciós készleteket az országban tartani – állítják szakértők.

Az elképzelések szerint a megvett uniós árut a Concordia és a Tig továbbadná a hazai állattenyésztőknek. Az államtitkár hozzátette: az értékesítési ár – az állattartók érdekében – várhatóan kisebb lenne a 40-45 ezer forintos későbbi felvásárlásiaknál, ezért a tranzakció versenyjogi és támogatáspolitikai kérdéseket is felvethet. Ugyanakkor kétségtelen, hogy egymillió tonna termény eladása stabilizálhatná a belföldi kukoricaárakat. Másrészt viszont a gabonadrágulás fékezésével jövedelemvesztést okozhat a csak növénytermelő vállalkozásoknál, és ez újabb feszültségekhez vezetne.

Az agrártárcának sietnie kell a kukoricavásárlási tárgyalásokkal, mert uniós hírek szerint a szintén áruhiányos Románia és Bulgária is szemet vetett az intervenciós készletekre. Az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy egymillió tonna nálunk tárolt terményt ad át fuvarkedvezménnyel az idén csatlakozott két tagállamnak. Magyarország – éppen a biztonságos hazai takarmányellátás érdekében – tiltakozna egy ilyen brüsszeli javaslat ellen – hangsúlyozta Gőgös Zoltán.

Az MVH a 2004-es belépés óta a magyar piaci szereplőktől 5 millió tonna tengerit vásárolt fel, amelyből ma 2,3-2,4 millió van intervenciós készleten. Ebből Brüsszel most 640 ezer tonnára írt ki értékesítési pályázatot, heti 100 ezer tonnás eladható tételekben. A harc tehát a még meglévő, 1,8 millió tonnás mennyiségért folyik. Az FVM az állami vásárláshoz előbb el szeretné érni, hogy a bizottság az általunk kért egymillió tonnás készletet egyben szabadítsa fel. Nehézséget okoz azonban, hogy nemrégiben még éppen mi szorgalmaztuk a 100 ezer tonnás maximális heti eladási limit bevezetését az EU-nál, mert az MVH nagyobb tételben nem győzte az áru felszabadítását.

A brüsszeli döntésig az agrártárca arra biztatja az állattenyésztőket, hogy minél többet vegyenek meg a most megpályázható 640 ezer tonnás készletből is. Szakértők szerint ehhez az államnak – legalább átmenetileg – át kellene vállalnia a tonnánként 10 eurós letéti díjat, de erre az FVM az uniós szabályozás miatt nem lát lehetőséget. Az állattenyésztők – miként Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke hangsúlyozta lapunknak – drasztikusabb lépéseket, akár teljes magyar exportstopot sürgetnek. Határozott beavatkozások nélkül a kereskedők teszik zsebre a kukoricabiznisz hasznát, miközben jövő februárra kimerülhetnek a hazai takarmánykészletek. Emiatt ismét csökkenhet a belföldi hústermelés, és a fogyasztóknak újra az ellenőrizetlen eredetű, kétes minőségű hús importjának a növekedésével kell szembesülniük – figyelmeztetett a BTT elnöke.

Az átvétel után a gabona az unió tulajdonává válik, a tárolás helyétől függetlenül. A termény értékesítési időpontjáról és mennyiségéről az Európai Bizottság határoz.

Brüsszel arról is dönt, hogy a gabonát az unió belső piacán vagy harmadik országokban kell-e eladni. Bizottsági illetékesek kifejtették: általában az a vevő (kereskedő, feldolgozó, termelő) kap meg egy adott árukészletet, aki a legmagasabb árat hajlandó fizetni.

Az átvétel után a gabona az unió tulajdonává válik, a tárolás helyétől függetlenül. A termény értékesítési időpontjáról és mennyiségéről az Európai Bizottság határoz.

Brüsszel arról is dönt, hogy a gabonát az unió belső piacán vagy harmadik országokban kell-e eladni. Bizottsági illetékesek kifejtették: általában az a vevő (kereskedő, feldolgozó, termelő) kap meg egy adott árukészletet, aki a legmagasabb árat hajlandó fizetni.-->