Hotellel vagy a nélkül kell belevágni?

Mikor sikeresebb egy golfberuházás, ha van benne ingatlanos elem (apartmanok, villák, hotel), vagy ha csupán maga a pálya és a klubház várja a vendégeket. Egyebek között ezt a kérdést boncolgatták a közelmúltban Budapesten a KPMG által szervezett Golf Business Forumon, az ágazat legnagyobb ilyen jellegű tanácskozásán. Magyarország ebből a szempontból nem perdöntő, hiszen egyelőre csak hét objektum van, s több nemzetközi szakértő szerint nem mind tartozik az élvonalba. Vannak viszont hotelek és villák, így érdemes egy kicsit elidőzni a problémánál.

Alois Windbrechtinger, a Pannonia Golf & Country Club tulajdonosa és üzemeltetője egyebek között a jó helyszín megválasztásától várja a sikert. Azt is hangsúlyozta, hogy hitel nélkül építették meg a központot, így már nincs akkora nyomás az üzemeltetőn, mint ha a bank profitot váró, vigyázó szemét magán érző cégről lenne szó. Szerinte nem feltétlenül igaz az, hogy ha több komplexum viszonylag közel települ egymáshoz, akkor az inkább serkenti, semmint akadályozza a profittermelést.

Christy O’Connor, az éppen most elkezdett bicskei Budapest Gate tervezője viszont vitába szállt ezzel a véleményel. Mint mondta: az a lényeg, hogy megfelelő belső arányokat alakítsanak ki az ingatlanos, a kereskedelmi és a golfos alrészek között. Aztán az sem mellékes, hogy mennyire tudnak rászervezni golfklubokat, illetve egyéni golfturistákat. Fontosnak tartotta még, hogy már kis korban elkezdjék az oktatást a leendő magyar játékosoknak.

„Írországban korábban elit sport volt a golf, és ingatlanfejlesztők is alig-alig láttak benne fantáziát, ma már több mint 500 pálya van, egyre többen vesznek apartmant vagy házat a pálya mellett, és befektetési célú ingatlanvásárlókból is egyre több van. Több mint 30 ezer munkahely keletkezett a golf felfutása nyomán” – fűzte hozzá.

Dublintól délkeletre, a bemutatott központokban 3–8 millió euróért lehet hozzájutni egy-egy jó minőségű, közepes méretű, de nem luxusmódon felszerelt lakóingatlanhoz. A létrehozott lakóközösségeket integrálták a szomszédos települések életébe, így több társadalmi eseményt is a pályákon lévő klubházakban tartanak.

Minden szakértő egyetértett abban, hogy a tervező-, az ingatlanfejlesztő, a turisztikai cégek és a marketingvállalatok szoros együttműködése hozhatja meg a sikert. Magyarországon ez még nagyon távol van, a Magyar Turizmus Zrt. például nem is tárgyal a szakszövetséggel, illetve az érintett befektető jelöltekkel, noha szóban ösztönzi a golfturizmust. Segíthet az ügyön, ha külföldiek is tagok lehetnek a magyarországi klubokban, ezzel javulhat a kihasználtság.

A KPMG elemzése szerint felgyorsulhatnak a fejlesztések Magyarországon. A mostani héttel szemben 2020-ra akár 40-45 pálya is lehet, az összes regisztrált játékos száma a jelenlegi alig több mint kétezerről 15 ezer fölé emelkedhet. Ehhez persze tényleg összefogás kell, illetve jól megválasztott helyszínek, mint például a Balaton, a Dunakanyar, a budapesti agglomeráció vagy az északkelet-magyarországi térség – mondta Kali Zoltán, a KPMG szakértője.

A tagsági díjak az átlagjövedelemhez képest viszonylag magasak, és a golfot a köztudatban a mai napig úri sportnak tartják. A közvélemény hatására pedig a hatóságok gyakran vonakodnak attól, hogy az iparág fejlődését érdemben elősegítsék.

Ugyanakkor Ausztria, Írország és Ciprus példája is azt bizonyítja, hogy a golffejlesztések sikere gyakran a közszféra közreműködésén múlik, hiszen a kormányok és a turisztikai hatóságok segíthetnek a golfstratégia kialakításában, a követelmények felállításában, az engedélyezési eljárások megkönnyítésében, a megfelelő kampányok lebonyolításában és a szükséges információk biztosításában.

A tagsági díjak az átlagjövedelemhez képest viszonylag magasak, és a golfot a köztudatban a mai napig úri sportnak tartják. A közvélemény hatására pedig a hatóságok gyakran vonakodnak attól, hogy az iparág fejlődését érdemben elősegítsék.

Ugyanakkor Ausztria, Írország és Ciprus példája is azt bizonyítja, hogy a golffejlesztések sikere gyakran a közszféra közreműködésén múlik, hiszen a kormányok és a turisztikai hatóságok segíthetnek a golfstratégia kialakításában, a követelmények felállításában, az engedélyezési eljárások megkönnyítésében, a megfelelő kampányok lebonyolításában és a szükséges információk biztosításában.-->