Módosították a Balaton-part beépítését: "Nem kicsit, nagyon" - állítja az EP képviselő

"A sajtóból és a Magyar Közlöny június 26-i számából értesülhettünk arról, hogy a Balaton-part beépítését szabályozó kormányrendeletet módosították. Nem is kicsit, nagyon" - áll Olajos Péter EP képviselő, szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében.

A közlemény így folytatódik: az Európai Unió környezetvédelmi és tájmegőrzési prioritásaira tekintet nélkül, az Országgyűlés által korábban megszavazott törvény  és a magyar kormány által hozott határozat  szellemével szemben, a jogbiztonság követelményét és a környezetvédelmi jogalkotásban különös jelentőséggel bíró véleményeztetést  figyelmen kívül hagyva, a vízparti kempingekben engedélyezhető épületmagasságot közel megduplázták.

Olajos Péter, az Európai Parlament képviselője (ENP-ED / MDF) az Alkotmánybírósághoz - utólagos normakontrollra irányuló eljárás keretében - indítványt nyújtott be a kormányrendelet módosított részének megsemmisítését kérve.

Az indítvány a Kormányrendelet elfogadásának eljárását két oldalról vitatja: környezetvédelmi jogi és eljárásjogi szempontból egyaránt.

Indítványában kifejtette, hogy az épületmagasság 8 méterre emelése nemcsak tájképi kérdés, hanem a környezeti terhelés súlyos növekedését is felveti. A Balaton ugyanakkor, ahogy az Alkotmánybíróság korábban kifejtette, "egyedülálló természeti érték, amelynek környezeti állapota az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan romlott, súlyos veszélyeztetettsége közismert." A természetvédelem mindenkori szintjének csökkentése pedig kizárólag más alkotmányos alapjog vagy érték védelmével lehetne indokolható.

A Balaton-törvény rögzíti, hogy kizárólag a környezeti értékek megóvása és a környezet minőségének védelme mellett képzelhető el a terület fejlesztése. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójáról (2002-2010) szóló kormányhatározat pedig az első prioritásként nevezi meg a "környezet állapotának megóvása, javítása és a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakításával kapcsolatos" feladatokat, és egyben kitűzi, hogy a "Balaton térségének további terhelése csak a szükséges környezetvédelmi, infrastrukturális beruházások megvalósításával párhuzamosan, azokkal arányosan lehetséges."

Az Aarhus-i egyezmény és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény kötelező véleményeztetést írnak elő a Magyar Állam számára, amelyek mind elmaradtak, részben azért is, mert a Szakmapolitikai Tanács soha nem hagyta jóvá a rendelet-tervezetet, amely így az illetékes minisztérium honlapjára sem kerülhetett fel időben.

Az épületmagasságról szóló kormányrendeletnek ez a része nyilvánvalóan annak a - szűk - tulajdonosi körnek kedvez, akinek tóparti ingatlanjai kempingekből állnak. A döntés ebben a formában a jogállamiság kijátszása, amely helyzeten csak súlyosbít, hogy a rendelet indoklása a "társadalmi elvárásokra" hivatkozik.