Mol: 35 százalék házon belül
A Mol Nyrt. közvetve és közvetlenül saját részvényeinek már 35 százalékát ellenőrzi a hétfőn bejelentett részvény-visszavásárlás után a Financial Times által hivatkozott elemzők szerint. A hírt azt követően tették közzé, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a brit lapnak kifejtette: cégét meg kell védeni az osztrák OMV felvásárlási kísérletétől, mert a két társaság összekapcsolódása rombolná a részvényesi értéket. Az egyesült cégnek három országban is közel 100 százalékos piaci hányada lenne, vagyis jelentős finomítási, nagy- és kiskereskedelmi eszköztől kellene megválnia, hogy méreteivel ne korlátozza a versenyt. A Mol és az OMV tevékenysége egyébként is alaposan átfedi, nem pedig kiegészíti egymást.
A Mol egyébként természetesen számos szinergialehetőséget lát orosz olajvállalatokkal, de egyiket sem vállalati szinten. Ezt annak kapcsán szögezte le Hernádi Zsolt, hogy egy korábbi, az orosz cégekkel való együttműködési lehetőségről szóló nyilatkozatát a sajtó úgy értelmezte, hogy a Mol valamely orosz cégtől akarna az OMV-vel szembeni ellenajánlatot kérni. E feltételezést most szavai félreértelmezésének minősítette az elnök-vezérigazgató.
Mint ismert, az OMV-vel szembeni védekezésre az ad okot a Molnak, hogy az osztrák társaság nemrég jelezte: meglévő 10 százaléka mellé 8,6 százalékot is szerzett a magyar olaj- és gázipari cégben, s még többet szeretne. Utóbbi kapcsán Wolfgang Ruttenstorfer OMV-vezér levélben is megkereste magyar kollégáit, a sajtó útján pedig megüzente nekik, hogy reményei szerint néhány éven belül az OMV-é lesz a Mol.
Tegnap az osztrák szövetségi gazdasági és munkaügyi miniszter a Der Standard című lapnak kifejtette: egyre inkább politikai dimenziója van a Mol–OMV vitának, amióta abba a magyar kormány is beavatkozott. (A kabinet jelezte, nem engedi, hogy a Mol egy másik állam ellenőrzése alá kerüljön – a szerk.) Martin Bartenstein emlékeztetett: „Nincs olyan uniós jog, amely megengedné a vállalatok a szerinti megkülönböztetését, hogy azok részben vagy egészben állami tulajdonúak-e.”
Az OMV érvei szerint a Mol felvásárlását, a vele való egyesülést vagy bármely más partnerkapcsolatot a két cég egymást kiegészítő tevékenységeinek öszszeadása, a közös erősödés lehetősége teszi ésszerűvé, s mindezt az európai iparági konszolidáció diktálja. Vételi ajánlatot azonban nem tett a Molra, s ez azért fontos, mert közeledése így formálisan nem is minősülhet ellenségesnek, ahogyan azt hazai üzleti és politikai körökben is értékelik. Erre reagálva Ferencz I. Szabolcs, a Mol szóvivője lapunknak leszögezte: hivatalos vételi ajánlat valóban nem volt, ugyanakkor a részvényvásárlás ténye, majd az utána egy egyértelmű vásárlási szándékról, nem pedig kooperációról szóló OMV-levél eléggé egyértelműen jelzi az osztrák társaság terveit.
A brit lap rámutat, hogy a JP Morgan befektetési ház 2002-ben még a Molt segítette, most az OMV-nek dolgozik. BHL
Besegít az OFE
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közleménye szerint arra keresi a választ, hogy a Mol OMV általi felvásárlása esetén nem csökken-e a hazai üzemanyag-piaci verseny, nem drágul-e az üzemanyag.A piaci koncentráció nem akadályozza-e meg további versenytárs magyarországi vagy térségi piacra lépését, s tud-e az osztrák állami résztulajdonú cég garanciákat adni az itteni ellátásra, nem tekintené-e a magyarországi piacot másodlagosnak.
A piaci koncentráció nem akadályozza-e meg további versenytárs magyarországi vagy térségi piacra lépését, s tud-e az osztrák állami résztulajdonú cég garanciákat adni az itteni ellátásra, nem tekintené-e a magyarországi piacot másodlagosnak.-->
