Újszerű lakásokra vadásznak

Lakásvásárláskor az egyik leghamarabb eldöntendő kérdés, hogy újat, használtat, esetleg újszerűt akarunk-e venni. A minőség és az állapot – mint a legegyértelműbb, döntést befolyásoló tényezők – mellett több szempontból is érdemes mérlegelni a kérdést. Az elmúlt néhány év az újlakásprojektek térnyeréséről szólt. Míg a kilencvenes években a zöldövezeti részekre szorítkozott az új kínálat jelentős része, mára Budapest minden részén, a vidéki városok területén és a nagyobbak körüli településeken mindenhol megjelentek a kisebb-nagyobb társasházi beruházások. A kínálat hiánya így már csak ritkán gátja annak, hogy valaki egy adott szűkebb területen új építésű lakást vásároljon.

Az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint a használt és az új építésű lakások közötti különbségek nyilvánvalóbbak, mint az újszerűnek nevezhető (az elmúlt bő évtizedben, vagy szűkebben a 2000 és 2005 között épült), valamint az utóbbi két évben átadott ingatlanok tekintetében. A minőség mellett finanszírozási és általános piaci szempontokat célszerű elemezni.

Akik nem bíznak az új építésű lakások megfelelő minőségében, azok számára lehet jó megoldás az újszerű otthonok vásárlása. Az épület elkészülte utáni természetes falmozgások és az esetleges kivitelezési hibák így a költözés idejére már előjönnek. Azoknak, akik rögtön költöznének, s nem tudnak akár másfél évet várni lakásuk átadására, ugyancsak ésszerű megoldás a pár éve épült lakás megvásárlása. Az ilyen ingatlanok iránt konstans igény mutatkozik.

Fontos tudni azonban, hogy új építésű lakások vásárlására kedvezőbb feltételű hitelek vehetők igénybe. Az új otthonok vételéhez felvett, államilag támogatott hitelek kamata kedvezőbb lehet, s a piaci alapú hiteleknél és a lízingtermékeknél is rendre kisebb önrésszel és magasabb aránnyal hiteleznek a bankok ilyen ingatlanokat. Ennek oka, hogy az új lakások kényszerű értékesítését a hitelintézetek kevésbé kockázatosnak értékelik – figyelmeztet Valkó Dávid, az OC vezető elemzője.

Az elmúlt években a tömegpiacon stagnáló árak miatt nem példa nélküli, hogy egy adott szűk területen a néhány éve épült lakások ára magasabb a most épülőkénél. Ebben azonban mikrokörnyezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A IX. kerületi Középső-Ferencvárosban például a rehabilitációs folyamat elején, a Ferenc körút közvetlen közelében lévő újszerű lakások ára akár 10-15 százalékkal magasabb lehet, mint a pár utcával beljebb, a Dunától távolabbi jelenlegi átlagos újlakás-ár. Egy másik tényező, hogy míg a lakáspiaci boom idején, 2000 után a legjobb elhelyezkedésű telkek épültek be először, s többnyire a projektek mérete is kisebb volt, addig manapság akár száz lakás is épül egyszerre, egyre mélyebbre hatolva a volt ipari területekre. A lakóknak pedig itt még akár évekig építési területen kell élniük, szemben az újszerű lakásokat körülvevő, már rendezett környékkel.

Az újszerű lakások iránti igény nyilván ott jelentős, ahol 2000 után nagyszámú új otthon épült. Ez elsősorban a IX., XIII., XIV. kerületről mondható el, azonban a II., VIII., XI. és XVIII. kerület felzárkózása is látványos. A 3–7 éve épült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan mostanra tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával. Ebből kifolyólag manapság egyre népszerűbbek a másfél és kétszobás lakások mellett az egy+két fél, illetve kettő+fél szobás új építésű egységek. Ugyanez a folyamat viszont növeli az újszerű lakások kínálatát, ám az előbb említett előnyök miatt nem várható, hogy emiatt csökkenne az ilyen ingatlanok ára – vetítette előre a szakember.