Betelefonálós játékok - Kész átverés?
„Mi Magyarország fővárosa?” „Hány lába van a tehénnek?” Hasonlóan épületes kérdések megfejtésével akár egymillió forintot is nyerhetünk – legalábbis ezzel kecsegtetnek a televíziós csatornákon mind gyakrabban előforduló betelefonálós játékok.
A nézőt azonban a nyeremény helyett általában több tízezer forintos telefonszámla várja a hónap végén.
A fogyasztóvédőkhöz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) tonnaszám érkeztek a panaszok amiatt, hogy az említett műsorokban hiányos, megtévesztésre alkalmas információkat közöltek a nézőkkel arról, hogyan, milyen feltételekkel és mennyiért lehet adásba kerülni. Sokszor ráadásul foglalt hangjelzés, vagy „sikertelen hívás” üzenet fogadja a tárcsázót, aki – gondolván, hogy ezek után nem kellett fizetni – újra és újra próbálkozik. A hívásonkénti párszáz forintos díjat ekkor is felszámolják. „A legkiugróbb eset egy 72 ezer forintos telefonszámla volt, amit 242 emelt díjas után postáztak ki a megtévesztett ügyfélnek” – tájékoztatta lapunkat Fischer Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője.
A panaszok miatt a versenyhivatal négy tévécsatornán futó betelefonálós műsorral kapcsolatban vizsgálatot indított. „A TV2 Szóda, az ATV Kvízaréna és Többet Ésszel, az RTL Klub 06 91 334455 és a Spektrum Telefortuna műsorát érinti a vizsgálat, és nem csak az említett televíziókra, hanem a kvízjátékot készítő vállalkozásokra is kiterjed” – tájékoztatta lapunkat Mihálovits András, a GVH szóvivője. A jövő hétre fejeződhet be az ellenőrzés, ekkora derülhet ki, hogy az említett műsorok tényleg átverték-e a nézőket. Ha ez bebizonyosodik, bírságra számíthatnak a cégek, ha nem változtatják meg a kifogásolt gyakorlatukat.
„Sajnos a mi hatáskörünk csak a műsorok fogyasztói tájékoztatók valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki, arra már nincs jogosultságunk, hogy konkrétan a betelefonálás, játék során előforduló rendellenességeket vizsgáljuk” – folytatta a szóvivő. Furcsa helyzet, hogy Magyarországon jelenleg nincs is olyan illetékes hatóság, amely a betelefonálós műsorok felügyeletéért felelne. A Szerencsejáték Felügyelethez azért nem tartoznak a műsorok, mert azok az adás elején feltett bugyuta kérdések miatt „tudásalapú játéknak” és nem szerencsejátéknak minősülnek, a Nemzeti Hírközlési Hatóság pedig csak a telefonszolgáltatókat felügyeli, és nem a játékok szervezőit.
„Az ORTT meg azért nem járhat el ezekben az ügyekben, mert a hatályos médiatörvény nem tartalmaz szabályozó rendelkezéseket a műsorszolgáltatók nyereményjátékaival kapcsolatban” – mondta lapunknak Vékony Éva, a rádió-televízió testület szóvivője. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sem illetékes a kérdésben, mert a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása nem hozzá, hanem a GVH-hoz tartozik. A kérdéskör kezelésére komplex törvényre lenne szükség a szakértők szerint, ám ennek elfogadására kicsi az esély, ugyanis sem a Pénzügyminisztérium, sem a gazdasági, sem az igazságügyi tárca nem érzi magát illetékesnek az ügyben.
A betelefonálós játékok lélektana: csak TE nyerhetsz és csak MOST!
Bár a feltett kérdések és a műsorvezetők viselkedése alapján rendkívül bugyutának és összevisszának tűnnek a betelefonálós a játékok, valójában a műsor szerkezetét és minden egyes elemét komoly szakembergárda dolgozza ki és felügyeli élőben. Minden apró részletnek, felvillanó képnek, műsorvezetői gesztusnak megvan a maga jelentősége. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Kosár Magazinja összeszedte a nézők „ösztönzésére” használt trükköket: a műsorvezető nem általánosságban, hanem személy szerint a nézőhöz szól, azt az érzést keltve, mintha a játéklehetőséget kizárólag a képernyő előtt ülőnek kínálnák fel. A nyeremény összege végig látható a képernyőn, a műsorvezető pedig szünet nélkül beszél, bíztat a játékra. A folyamatosan látható pénzköteg látványa valóságossá teszi a nyerés lehetőségét. Ügyesen összemossák azonban, hogy van pár tízezres garantált nyeremény, illetve több százezres vagy milliós fődíj, cselesen azt a látszatot keltve, mintha az is automatikusan járna.
