Előnyös lehet a MOL és a CEZ frigye - háttér

Nemcsak üzletileg lehet előnyös a Mol-CEZ megállapodás a két fél számára, hanem a magyar olajcég sajátrészvény-állományának mérséklésével választ adhat azokra a piaci kritikákra is, amelyeket az utóbbi időben a sajátrészvény-vásárlásaival kapcsolatban kapott.

A Mol Nyrt. és a prágai CEZ csütörtökön írt alá stratégiai szövetség létesítéséről szóló szándéknyilatkozatot. A két vállalat közösen gáztüzelésű hő- és villamosáram-termelő erőműveket fog építeni és működtetni. Az együttműködés első lépéseként várhatóan megvalósuló erőművek elsősorban gáz-, illetve finomítói melléktermékek elégetésével termelnek hőt és villamos energiát a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítóinak telephelyein.

Az együttműködés keretében a CEZ a közeljövőben legfeljebb 10 százalékot elérő részesedést szerez a Molban, s ezzel összefüggésben további pénzügyi tranzakciókra is sor kerülhet. Ugyanakkor a megállapodás nem tartalmazza kereszt-tulajdonlás kialakítását. Elemzők szerint nemcsak üzletileg lesz előnyös a felek számára az erőművek építése, erősödik a cégek kelet-közép- és dél-kelet-európai piaci és stratégiai pozíciója is, az E.ON és a Gazprom által erősen dominált térségben.

A két fél együttműködése és a CEZ 10 százalékos tulajdonszerzése a magyar vállalatban a Molnak azért is lesz előnyös, mert ezzel csökken a saját kézben lévő, ma már közvetlenül és közvetve több mint 30 százaléknyi részvénypakettje. Ezzel pedig választ adhat a sajátrészvény-állomány nagyságával kapcsolatos piaci, befektetői kritikákra, s megelőzhet egy esetleges uniós vizsgálatot is.

Mindez azért lényeges, mert a Mol tulajdonosai - az osztrák OMV kivételével - szinte kizárólag pénzügyi befektetők, akik abban érdekeltek, hogy minél nagyobb legyen a cég profitja és értéke, s ebből a szemszögből esetleg nem támogatják a menedzsmentnek azt a törekvését, amelyi a saját részvények vásárlásában testesül meg, azaz az OMV felvásárlási szándékának kivédését.

A Mol a CEZ tulajdonszerzésével részben kivédi az egyik nagy, nem kívánatos, 18,9 százalékos tulajdonosa, a OMV kritikáit is, hiszen ezzel a saját részvénypakettje gyakorlatilag ugyanarra a szintre csökken, mint az OMV-é. Az OMV júniusban vásárolt a már meglévő 10 százalékos pakettje mellé egy újabb, 8 százalék feletti csomagot, amit a Mol menedzsmentje nem tartott barátságos lépésnek, s azóta is elutasítja a 30 százalék feletti állami tulajdonban lévő osztrák cég tárgyalási kezdeményezését a fúzióról.

A Mol menedzsmentje egyebek mellett azzal érvel, hogy az alacsonyabb hatékonysággal működő OMV-vel nem lenne előnyös az egyesülés, ami ráadásul versenyjogi problémákat is felvet. Jóllehet a CEZ-ben még jelentősebb, mintegy kétharmadnyi állami tulajdon van, piaci elemzők szerint azonban ez nem probléma, mivel nem azonos szektorbeli cégekről van szó, és a cseh vállalat nem akar fuzionálni a Mollal.

Szakértők szerint az együttműködés azért is kifejezetten előnyös lehet, mert Mol ezzel egy újabb energetikai szektorban szerez pozíció

kat, s a megtermelt áram révén nemcsak a saját működési költségeit csökkentheti, hanem eladásával többletbevételre is szert tesz. A Mol-csoport Közép-Európa egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, 1,2 milliárd dollár üzemi eredménnyel (EBITDA), piaci kapitalizációja pedig több mint 14 milliárd dollár. A CEZ a régió vezető energiaellátó vállalata 1,8 milliárd dollár üzemi eredménnyel (EBITDA), piaci kapitalizációja pedig 2007 meghaladja a 30 milliárd dollárt.