BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erősödik a készházszektor

Miközben Magyarországon az új építésű családi, illetve ikerházak száma évek óta lényegében stagnál, az új készházak száma dinamikusan növekszik; a piaci szereplők egy része mindazonáltal úgy véli: a tavalyi és az első félévi lendület már nem tart sokáig.

Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke – a Bien-Zenker Hausbau Hungária Kft. építési tanácsadója – arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy legszerényebb becslésük szerint a tavalyi 1710 után az idén 2100 készház épült Magyarországon, miközben az újonnan felhúzott családi, illetve ikerházak száma – a KSH adatai szerint – mindössze másfél százalékkal (17 300-ra) nő. A készházasok között egyre nagyobb a Makész-védjegy súlya: az ilyen minősítést szerzett cégek 2006-ban 745, az idén 877 házat adtak, illetve adnak át.

A készházak mellett két fő szempont szól: a relatíve alacsony ár és az energiatakarékosság. Az egyszerűbb építésű, helyszíni szerelésűek esetében a négyzetméterenkénti ár (kulcsrakész állapotban) bruttó 130–150 ezer forint (a nem minősített cégek ennél néhány tízezer forinttal olcsóbbak, de az alacsonyabb ár igen gyakran a gyengébb minőségben üt viszsza), de a nagypanelos, klasszikus készházak sem kerülnek többe 170–220 ezer forint/négyzetméternél. A készházak esetében ezenfelül – mint ez az elnevezés alapján is nyilvánvaló – gyorsabb a munka is: ha az alap megvan, a „felépítmény” akár hat hét alatt elkészülhet.

Az alacsony energiafelhasználás, valamit az alternatív energiaforrások hasznosítása ugyancsak a készházak melletti érv: a könnyűszerkezetes épületek „fogyasztása” a hagyományosakénak gyakran csupán a törtrésze.

Kárpáti József hangsúlyozta: a dinamikus növekedés ellenére a magyar készházszektor például az osztrákhoz képest közel két évtizedes lemaradásban van. Ezt jelzi többek között az is, hogy hazánkban a készházak 70-75 százalékát a vásárlók kulcsrakészen kérik, és mindössze 20-25 százalékát félkész állapotban, addig Ausztriában ez éppen fordítva van, a vevők többsége a belső teret a saját elgondolásai szerint alakítja ki. Ausztriában, ahol már a készházak adják az összes új építésű ház több mint egyharmadát, a mostani magyarországi arány a nyolcvanas években volt jellemző.

Ami a Bien-Zenkert illeti, Kárpáti József arról számolt be, hogy a társaság az első fél évben az egy évvel korábbi rendelésállományhoz képest 80 százalékos növekedést ért el. Az év végéig 16 házra van szerződésük, és ez – figyelembe véve, hogy csupán egyetlen mintaházuk van – megfelel a több száz mintával rendelkező anyacég mutatóinak.

Fazekas Péter, a TrendHaus Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a társaság az év első felében a marketingkiadások jelentős növekedése mellett – négy vidéki nagyvárosban önálló irodát, a soproni központban pedig egy közel 300 négyzetméteres bemutatótermet nyitottak meg – lényegében az egy évvel korábbival megegyező, 380 millió forintos árbevételt ért el. Az igazgató a fizetőképes kereslet csökkenése miatt ágazati szinten visszaesésre számít, a TrendHaus esetében ugyanakkor a 10-15 százalékos árbevétel-növekedést is tarthatónak véli.

A szektorban 2006-ban és 2007 első felében tapasztalt lendület az Anico Kft. készházüzletágának értékesítési igazgatója, Kiss László szerint is megtorpan. Az új lakást vásárlók egyre nehezebben teremtik elő a hitelfelvételhez szükséges önrészt, a gomba módra szaporodó, esetenként áfa nélkül számoló könnyűszerkezetes cégek között ráadásul nem egy van, amelyik gyatra minőségű munkát végez, s ezzel az egész ágazatnak rossz hírét kelti.

A magyar piacon nem lát különösebb lehetőségeket Roszkopál Miklós, a fémszerkezetes készházakra specializálódott Protektorwerk Hungária Kft. ügyvezető igazgatója sem. A vállalat a tavalyi 250 után az idén várhatóan 200-210 lakásegységet ad át, ez pedig – mivel áremelésre a magyar piacon nemigen nyílik lehetőség – az árbevétel arányos csökkenését jelenti. Az ügyvezető úgy véli: a cég számára a követendő stratégia a külföldi terjeszkedés – a dinamikusan bővülő lengyel, szlovák és román piac lehetőségeinek kiaknázása – marad.

Ellenőrzés

Az építési engedélyek kiadásakor a magyar hatóságoknak is a – hazánkban is érvényes – EU-s jogszabályok szerint kell eljárniuk. Lényegében ez a tartalma annak a szakmai állásfoglalásnak, amelyet a szabálytalan építkezések növekvő száma és a jogszabályokkal ellentétes engedélyezési gyakorlat tett indokolttá, és amelyet az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – az ÉVOSZ-szal való több hónapos egyeztetés után – néhány hete adott ki.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.