Sok pénz múlik a határidő betartásán
Sok százezer forintot vagy akár milliós összegeket is fizethettek azok a magánszemélyek, akik tavaly eladták a lakásukat, s ebből jövedelmük származott, ám a személyijövedelemadó-bevallásuk beadásáig (május 21-ig) nem sikerült másik lakást vásárolniuk, de nem is kértek pótlékmentes fizetési halasztást. Amint megvan azonban az új lakás, a szükséges iratok beadását követően – elvileg két hónapon belül – az adóhatóság visszautalja a magánszemélynek az általa korábban befizetett lakásszerzési kedvezményt. A határidő nem rövid, ráadásul még jelentősen nőhet is, ha a magánszemély nem nyújt be minden szükséges iratot az APEH-hez, illetve a törvényben ilyen esetben előírt eljárási rendet nem tartja be.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelme után 25 százalék forrásadót köteles fizetni. Nem kell azonban a terhet megfizetni, illetve a befizetett összeg visszajár a jövedelem azon része után, amelyet a magánszemély a maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított. A határidő jogvesztő, tehát határidő-hoszszabbítást az adóhatóság semmilyen esetben nem engedélyezhet. Ha a lakáscélú felhasználás közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt, akkor a rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot közokirattal kell igazolni.
Az szja-törvény részletesen meghatározza a lakáscélú felhasználás eseteit, valamint az annak igazolására szolgáló dokumentumokat is. Ha a magánszemély az szja-bevallását követően szeretné érvényesíteni a lakásszerzési kedvezményét, akkor erről az adóhatóság határozatot hoz. Az adózónak a kedvezmény érvényesítése érdekében kérelmet kell benyújtani az APEH ez ügyben illetékes regionális igazgatóságához. Van néhány fontos dolog, amelyre ez esetben érdemes az adózónak figyelni. Így például arra, hogy ha az illető az ingatlanértékesítésből származó jövedelme megfizetésére pótlékmentes fizetési halasztást kapott, akkor a fizetési halasztás engedélyezéséről szóló határozatban megjelölt határnap leteltét megelőző két hónappal korábban célszerű a lakáscélú felhasználást igazolni. (A lakáscélú felhasználás igazolása és az adózó folyószámláján történő jóváírása lényegében ennyi időt vesz igénybe.) Nagyon sokan elfelejtkeznek erről, s emiatt a két hónapra késedelmi pótlékot kell fizetniük. A magánszemélyeknek mostanában küldi ki az APEH a folyószámla-kivonatokat, illetve a tavalyi késedelmipótlék-értesítőket, s ez az egyik leggyakoribb ok, amely miatt pótlékot kell fizetniük.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha a lakáscélú felhasználás közeli hozzátartozó részére történt, ez esetben a beküldött számlák, illetve az adásvételi szerződés a közeli hozzátartozó és annak házastársa nevére szólnak, akkor viszont csak a közeli hozzátartozó tulajdoni hányadával arányos részt fogadja el az adóhatóság lakáscélú felhasználás címen. (Tehát ha az apa lakást vesz az általa korábban eladott ingatlan árából a lányának és annak házastársának, akkor csak a lány tulajdonrésze után érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény.)
Gyakran nem veszik figyelembe az adózók azt, hogy lakótelek vásárlása esetén csak a jogerős használatbavételi engedély birtokában érvényesíthetik a lakásszerzési kedvezményt, tehát a telek megvételével még nem. VI
LAKÁSCÉLÚ FELHASZNÁLÁS
(ennek esetei és az igazolásra szolgáló dokumentumok)Lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat;
lakás építése, építtetése és a lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
idősek otthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat.
Lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat;
lakás építése, építtetése és a lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
idősek otthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat.-->


