A csaló kereskedők ezt már nem "élnék túl"
A jövőben ötszázmillió forint lehet a fogyasztóvédelmi bírság felső határa, és súlyos visszaélés esetén a fogyasztóvédők bezárathatják az üzletet. Azt azonban még nem tudni, pontosan mikor is élhetnének ezzel, ami a kereskedők szerint jogbizonytalanságot teremthet - írja a Népszabadság.
Előreláthatólag októberben dönt arról a kormány, hogy milyen formában bocsássa a parlament elé a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályt. A javaslat jelenlegi változata a fogyasztóvédelmi bírság felső határát ötszázmillió forintban állapítaná meg, és feljogosítaná az egyes fogyasztóvédelemben érintett szerveket (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal), hogy bizonyos esetekben saját hatáskörükben bezárathassák a jogsértésen ért üzletet. A javaslat szerint decemberben léphet életbe a jogszabály, ami annál is valószínűbb, hogy a tervezet alapjául több kötelező uniós jogszabály szolgál.
A kereskedők a maguk részéről indokoltnak látják a tisztességtelen gyakorlatot elítélő, társadalmi egyeztetésre megküldött jogszabályt, ám a szankcionálás szerintük számos kérdést felvet. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára azt mondta: az ötszázmilliós bírságplafon annyiban lehet aggályos, ha innentől az lehet az irányadó a fogyasztóvédelmi bírságok esetében. Ez elvileg akár enyhítést is jelentene a hatályos fogyasztóvédelmi törvényhez képest, amely eddig nem szabta meg a fogyasztóvédelmi bírság felső határát, a fogyasztóvédők azonban még a nagy kereskedelmi láncokat sem büntették 1-5 millió forintnál nagyobb összegre. Az üzletbezárás viszont eddig teljesen hiányzott a fogyasztóvédők repertoárjából. Arra volt csak lehetőség, hogy üzletbezárást kezdeményezzenek a jegyzőnél, ám a helyenként eltérő jegyzői gyakorlat miatt ezzel többnyire nem éltek.
