BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A piacnak kell diktálnia a tempót

A múlt héten Budapesten járt Arne Wessberg, az IIC (International Institute of Communications) elnöke, aki korábban hat évig az EBU (European Broadcasting Union) elnökeként is dolgozott. A finn szakembert a digitális átállás európai tapasztalatairól kérdeztük.

- Elnök úr, milyen tanácsot adott a magyar piaci szereplőknek a digitális átállásra vonatkozóan?

- Nem hiszem, hogy ez lenne a feladatom. Európai példák felidézésével próbáltam segíteni azt a folyamatot, amely Magyarországon – úgy tűnik – európai összevetésben is igen gyors ütemben megy majd végbe.

- A legtöbb kérdés nálunk a multiplexüzemeltetés üzleti modellje kapcsán merül fel. Adnak-e iránymutatást az európai tapasztalatok?

- Úgy tűnik, célszerűbb az ingyenes sugárzással kezdeni, a fizetős szolgáltatásokat pedig csak később bevezetni, amikor az új rendszer szervesebben illeszkedik a piaci környezetbe. Ez történt például Finnországban is, ahol a digitális átállás már befejeződött. Nagy-Britanniában a fizetős modell erőltetése kudarcba fulladt, második nekifutásra aztán itt is az ingyenes sugárzás mellett döntöttek.

- Nagy-Britanniában – ahol a törvényt már 1996-ban megalkották, és 1998 óta van digitális műsorszórás – volt is idő a próbálkozásra. Nálunk viszont a törvényi háttér is csak néhány hónapja állt össze. Lesz-e elegendő időnk ahhoz, hogy tartani tudjuk az EU által előírt határidőt?

- Négyéves multicast időszak elegendőnek tűnik egy életképes modell kiforrásához, az ennél gyorsabb átállást kissé erőltetettnek tartanám. Az ütemet a piacnak kell diktálnia, a „kényszerítésnek” csupán az utolsó pillanatban, az analóg hálózatok lekapcsolásakor jön el az ideje, addig a meggyőzésnek kell dominálnia.

- Az átálláshoz szükséges idő a kódolási formától is függ. Akadnak, akik a mellett érvelnek, hogy azokban az országokban, ahol az átállás még csak most indul, az újabb – de lényegesen költségesebb – MPEG-4-et kellene használni.

- Az európai ingyenes csatornákat – Norvégia kivételével – mindenütt az MPEG-2-ben kódolják, az átállás ebben gyorsabb és olcsóbb, a pragmatikus szempontok tehát e mellett szólnak. Utóbb természetesen – amennyiben van rá igény – át lehet térni a drágább technológiára.

- Az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban többször is foglalkozott a set-top-boxok beszerzésének állami támogatásával. Mit gondol, szükség van-e az efféle beavatkozásra?

- A kérdés különösen kényes: ha az állam a földfelszíni digitális sugárzás vételét támogatja, akkor támogatnia kellene a műholdas, illetve a kábeles cégeket is. A set-top-boxok ára ráadásul meredeken zuhan lefelé, a jelenlegi legolcsóbb készüléket már 15-20 euró körül vannak, így az igazán támogatásra szorulók köre egyre szűkebb. Természetesen, akiknek szükségük van támogatásra, azokat az államnak segíteni kell – de szigorúan szociális alapon.

- Ön évekig volt a Nokia igazgatótanácsának a tagja. Szakmai szemmel milyen jövőt jósol a mobiltelefonos televíziózásnak?

- A mobiltévé a mindennapi élet részévé válik – a kérdés csak az, hogy mikor. A Nokia azt ígéri: néhány éven belül már a középkategóriájú készülékek is alkalmasak lesznek tévéadások vételére. A digitális földfelszíni sugárzás ráadásul sokkal megfelelőbb erre a célra, mint a 3G-s telefonok által használt IP-alapú, hogy mást ne mondjunk: a pont-multipont műsorszórási technológia esetében mindegy, hogy ugyanazt az adást hányan nézik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.