E.On: élesedik az oszlopvita
Ez teljesen alaptalan állítás, a számok nem ezt igazolják – állítja Morva György. Példája szerint egy kilométer középfeszültségű vezeték létesítési költsége átlagosan 12-14 millió forint. Ebből 7-9 millió maga az építés és 5-7 millió a vezeték létesítésével kapcsolatos egyéb költség, mint a vezetékjog és a földtulajdonosok kártalanítása. Az E.On ennek az összegnek töredékét, mindössze 10 százalékot jelölt meg hozzájárulási költségként a kábelszolgáltatók felé az előzetes tárgyalásokon – mondta el Morva György.
Természetesen máshogy látják a helyzetet a kábelszolgáltatók. Fojt István, a miskolci központú PR-Telecom Zrt. vezérigazgatójának elmondása szerint mind a fa-, mind a vas-, mind a pörgetett betonoszlopot figyelembe véve és átlagárat számolva az egyszeri használatbavételi díj a régi ár szerint 90 ezer forint kilométerenként, míg új áron másfél millió forint lenne. A bérleti díj eddig 11 500 forint volt kilométerenként, az új konstrukcióban pedig 100 000 lenne. Ez azt jelenti, hogy míg a villanyoszlopokkal kapcsolatos költségek ez idáig az árbevétel 1,5-2 százalékát jelentették, addig a jövőben ez az arány 9-9,5 százalékra nőne – közölte Fojt István.
Ugyanakkor Morva György szerint egy kábeltelevíziós szolgáltatási pont összes létesítési költsége mintegy 60 ezer forintos egyszeri tételt jelent, ami húszéves szolgáltatást feltételezve havi 100-150 forintos amortizációs kiadást okoz. A kábeltévén keresztül továbbított szolgáltatásokkal kapcsolatban mintegy 600-1500 forint kiadást jelent a műsorok beszerzése, így az E.On szaktanácsadója szerint egy előfizető kiszolgálása havonta mintegy 1000-1500 forintjukba kerül a kábelcégeknek.
A két fél között jelenleg is folynak a tárgyalások, a legutóbb a múlt héten egyeztettek a hazai kábelszövetségek képviselői az E.Onnal, eredménytelenül. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) ezért úgy döntött, hogy a tagok nevében kikéri az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal álláspontját is – mondta el Fojt István, az MKSZ alelnöke.
Az idő mindenesetre sürgeti a kábelszolgáltatókat, hiszen több milliárd forintnyi európai uniós támogatástól eshetnek el, amelyet szélessávú internetes infrastruktúra kiépítésére kaptak, ha októberben nem tudják megkezdeni a pályázatokban vállalt fejlesztéseket és emiatt kicsúsznak a megszabott határidőből. BHL–KZ


