Hamarosan hatályba léphet a lex Mol
Akár már október 10-e körül hatályba léphet a lex Mol néven ismertté vált törvénytervezet – tudta meg a Világgazdaság. Elképzelhető, hogy a szocialisták csütörtökön a parlament házbizottságának ülésén felvetik, a tervezet zárószavazását hozzák előre október elsejére, amikor a módosító javaslatokról is döntenek. Ehhez azonban szükséges a házszabálytól való eltérés, amelyet információink szerint a Fidesz is támogat majd. A leendő jogszabályt egyébként mind az öt parlamenti párt támogatja.
A sürgősséggel tárgyalt, „a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról” szóló tervezet részletes vitája már megkezdődött. Ahhoz eddig hat rendes módosító indítvány érkezett, illetve egy kapcsolódó módosító indítvány. Ezek többségét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium támogatja – mondta Kondorosi Ferenc államtitkár.
A módosítók közül kettőnél ellentmondás található, bár mindkettő szűkítené a törvényjavaslat cégnyilvánosságra vonatkozó passzusát. Eredetileg az IRM tervezete biztosítaná mind a cégek tulajdonosi összefonódásainak, mind a magánszemélyek különböző cégekben való tulajdonosi és tisztségviselői kapcsolatainak feltárhatóságát.
Hat MSZP-s képviselő által benyújtott módosítás ellenben mindezt kivenné a tervezet szövegéből, azaz nem támogatják a cégnyilvánosság kiterjesztését, jóllehet ez a törvénytervezet, így a stratégiai cégek védelmének egyik sarokpontja. Ezzel szemben az alkotmányügyi bizottság csak kisebb mértékben szűkítené a nyilvánosságot, a módosító javaslat szerint csupán a magánszemélyek cégtulajdonlására vonatkozó adatok csoportos lekérhetőségét tartja aggályosnak a grémium.
Ennek törlését Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos véleménye alapján javasolják. A magánszemélyek különböző cégekben betöltött tisztségeinek csoportos lekérdezhetőségét, illetve a cégek tulajdonosi összefonódásainak megismerhetőségét megtartanák. A hat képviselő indítványát az alkotmányügyi bizottság egyharmada sem támogatta, a gazdasági és a költségvetési bizottság igen.
Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, mindkét módosító javaslatnak az adatvédelmi törvénynyel való ütközés elkerülése és a személyiségi jogok védelme a célja. A képviselő szerint mindkét megoldás megfelel, az is, amelyet öt másik képviselőtársával adott be, és az alkotmányügyi bizottság által javasolt, szűkített változat is. Úgy látja, erre a törvényre már rég szükség lett volna, a piacvédő szabályozás szűk köréről viszont azt gondolja: keskeny az EU-s szabályokkal nem ütköző ösvény. TE–VGyZs
