Mérlegre tett éves kompenzációk

Bruttó alapfizetés, rövid távú ösztönzők, egyéb készpénzkifizetések, juttatások, sőt akár hosszú távú ösztönzők, részvényprogramok – ennyi mindenből állhat össze egy-egy munkavállalói kompenzációs csomag. Míg a vállalatok érdeke, hogy folyamatosan racionalizálják a bérekre szánt összeget, addig a tehetségeket a céghez vonzani és a kiváló munkatársakat megtartani csak úgy van esélyük, ha időről időre megvizsgálják, vajon versenyképes-e a dolgozóiknak nyújtott javadalmazás. A különösen alacsony fizetésű, illetve munkaerő-piaci értékükkel tisztában lévő, speciális tudású dolgozók könnyen csábíthatók, ha a konkurencia magasabb bért, több juttatást kínál. Minden vállalat számára fontos tehát, hogy javadalmazásba és elismerésbe fektetett erőforrásai megtérüljenek – anélkül, hogy csökkenne a munkavállalók elkötelezettsége vagy a szervezet tehetségvonzó képessége. Ehhez olyan stratégia kialakítására van szükség, amely maximálisan támogatja az üzleti célok elérését, ugyanakkor versenyképes javadalmazást is biztosít. Egy ilyen fizetési program kidolgozása azonban hiteles és megbízható piaci információkat igényel. Ebben segíthet egy jövedelemfelmérés, amely olyan – tanácsadó cégek által végzett és a részt vevő vállalatok adatszolgáltatásán alapuló – részletes tanulmány, ahol a jövedelmi viszonyok elemzése országosan, esetleg egy adott régión vagy iparágon belül történik.
A jövedelemfelmérések eredményeiből a résztvevők nem csupán az általános bérezési tendenciákról és a piacon elfoglalt javadalmazási helyzetükről kaphatnak megbízható és részletes információkat, hanem a kompenzáció tervezésében és a gyakorlat kialakításában is támaszkodhatnak a jövedelemadatokra – mondta lapunknak Bakos Réka, a Hewitt jövedelemfelmérésekért felelős tanácsadója.
Az átfogó adatgyűjtésekben való részvétel jellemzően térítésmentes, a részt vevő vállalatok a szolgáltatott adatokért cserébe összefoglaló elemzést kapnak a felmérésben szereplő munkakörök jövedelmi szintjeiről, valamint az országos kompenzációs trendekről. Természetesen ha egy cég komplex elemzést akar látni az ágazatára, az országos helyzetre vonatkozóan, ezt már csak díjazás ellenében kaphatja meg.

Többfordulós egyeztetés. Minden jövedelemfelmérést végző cégnek saját módszertana van, azonban közös vonások is azonosíthatók. Az adatgyűjtés két lépésből áll, a munkakörök egyeztetéséből és a kérdőívek kitöltéséből. A munkakörök egyeztetése történhet a munkakörök értékelésével, amikor a vállalati HR-es és a tanácsadók együttesen meghatározzák azok értékét a szükséges szaktudás, képességek, felelősség, valamint egyéb tényezők alapján, majd az azonos értékűeket vetik össze egymással. Léteznek úgynevezett benchmark listák, amelyek részletes munkaköri leírásokat tartalmaznak, és a vállalatok ezen leírások segítségével tudják közös nevezőre hozni munkaköreiket a listán szereplő pozíciókkal. Vannak olyan cégek, amelyek a két fenti módszer kombinációját alkalmazzák: a részletes munkaköri leírásokat kiegészítik értékelő pontszámokkal, amelyek a különböző képességek, szaktudás, a döntéshozatal, a felelősség és egyéb tényezők azon szintjeit határozzák meg, amelyek a munkakör betöltéséhez szükségesek.
Az adatgyűjtés következő lépése a kérdőív kitöltése. A vállalatoknak azt kell megadniuk, hogy az egyes munkakörökben milyen és mekkora összegű kompenzációt biztosítanak. Néhány javadalmazási és juttatási felmérés csak egy-két kompenzációs elemre összpontosít, míg mások a javadalmazás valamennyi elemét vizsgálják. Az egyeztetés során azt is tisztázni kell a résztvevőkkel, hogy pontosan mi tartozik az egyes kompenzációs elemekhez, hova sorolhatják például a túlóráért kifizetett összegeket, vagy mit érthetnek célprémium alatt. A kitöltött kérdőíveket az adatfeldolgozás során a tanácsadó cégek többségénél ellenőrzik, gondosan megvizsgálva az egyes elemeket. Amennyiben a munkatársak úgy találják, hogy a megadott adatok nem feltétlenül megfelelők, például kiugróan magasak vagy alacsonyak, megkeresik a résztvevőt és pontosítják az adatot, illetve meggyőződnek annak helyességéről.

A versenyképesség kontrollja. A jövedelemfelmérés során felvett adatokból készülő részletes elemzések, riportok arról adnak visszajelzést a résztvevőknek, hogy a vállalat által biztosított javadalmazás mennyire versenyképes a munkaerőpiacon, az ágazatban, illetve a földrajzi régióban, ahol a cég tevékenykedik. Egyes tanácsadók riportokat bocsátanak a vállalatok rendelkezésére, míg mások az online adatbázisukhoz való hozzáférést biztosítják, esetleg a kettő kombinációját nyújtják. A riportok inkább egy átfogó kép megalkotására adnak lehetőséget, míg az adatbázisokhoz való hozzáférés nagyobb mozgásteret biztosít a cégeknek, hiszen egyedi lekérdezéseket és elemzéseket végezhetnek, igényeiknek megfelelően szabhatják testre az online riportokat.
Egy átfogó jövedelemfelmérés átfutási ideje három-öt hónap; hozzávetőleg ennyi időt vesz igénybe, amíg a részletes riportok elkészülnek. Előfordulhat azonban, hogy egy vállalatnak azonnal szüksége lenne a jövedelemadatokra, és nincs ideje várni. Mi a teendő? A tanácsadó cégek ilyen esetekben hozzáférést adhatnak a cég számára az adatbázishoz, feltéve, ha megígéri az adott évi felmérésben való részvételét.
A nyilvánvaló hasznok és előnyök mellett, illetve ezek ellenére számos vállalat tart a jövedelemfelmérésekben való részvételtől. Olyan információkat kell ugyanis részletekbe menően kiadniuk, amelyeket még a cégen belül is féltve őriznek. A bizalmas adatok illetéktelen kezekbe való kerülését hivatott megakadályozni a tanácsadó társaságok adatkezelési politikája – hangsúlyozta Bakos Réka. Ezen cégeknél a jövedelemadatok megfelelő gondossággal való kezelése alapkérdés, szerződésben is vállalják, hogy a birtokukba jutott információt bizalmasan kezelik.
Napjainkban egyre növekszik a jövedelemfelmérésekben részt vevő vállalatok száma, nem kevesen évente több tanácsadó vállalat térítésmentes kutatásában is részt vesznek, ezáltal még átfogóbb képet alkothatnak a munkaerőpiacon elfoglalt helyzetükről. VG