MOSZ–FM pengeváltás

Nem felel meg a valóságnak az agrártárca azon állítása, hogy az idei magas gabonaárak valamennyi agrárvállalkozásnál kompenzálták a szárazság miatti hozamcsökkenést – derült ki a gabonatermelői érdekképviselet tegnapi elnökségi ülésén. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Pest, Nógrád, Heves és Békés megye egyes részein a gazdálkodók kifejezetten rossz termést takaríthattak be. A három tonna alatti kukorica- és az egy-két tonnás búzahozamok árbevétele az áremelkedés ellenére is elmarad az önköltségtől, amely – a műtrágyázási és technológiai színvonaltól függően – a tengerinél hektáronként 180–220 ezer, a búzánál 120–160 ezer forintot tesz ki.

A károsult vállalkozások kormányzati intézkedéseket sürgetnek – közölte a MOSZ titkára. A gazdálkodók elsősorban lejáró hiteleik átütemezésében, illetve egyes állami kötelezettségeik prolongálásában vagy eltörlésében várnak állami segítséget. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a csapadékosabb területeken termelő üzemek a gabona-árrobbanás nyomán most nem szorulnak állami támogatásra, sőt a haszonélvezőivé váltak a mai piaci helyzetnek.

Az átlagos terméseredményeket elérő gazdaságokban pedig az áremelkedés valóban ellensúlyozhatja a kisebb hozamokat, így tényleges kormányzati beavatkozásra csak a súlyosan aszálykárosult vállalkozásoknál lehet szükség.

A tapasztalatok szerint a nemzetközi (elsősorban román) kereslet mára az elmúlt évi kétszeresére, 60-65 ezer forintra növelte a tonnánkénti gabonaárakat. Az állattenyésztők máris kifogásolják, hogy a csillagászati takarmányárakat nem tudják elismertetni a felvásárlási árakban.

A növénytermeléssel és állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságok jobban járnak, ha gabonájukat nem az állataikkal etetik fel, hanem terményeiket a piacon adják el. Emiatt több vállalkozás azt fontolgatja, hogy felszámolja állattartó telepeit, a megtermett takarmányt pedig közvetlenül gabonafelvásárlóknak értékesíti. HL