Prágai olimpia 1270 milliárd forintból

Prága vezetése szeptember elején hivatalosan is bejelentette, hogy a cseh főváros pályázni fog a 2016-os olimpia rendezésére. Bár valószínűtlen, hogy a 2012-es londoni nyári ötkarikás játékokat követően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ismét egy európai helyszínt választana, a csehek így is hatalmas előnyre tehetnek szert a térség többi nagyvárosával, s így Budapesttel szemben is. Mostani próbálkozásuk ugyanis azt jelenti, hogy 2020-ban Prága egyedüli közép-kelet-európai városként négy éven belül már másodszor pályázhat a rendezésre, ami a NOB döntésénél nagy súllyal eshet latba.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmánya szerint a prágai olimpia összesen mintegy 136 milliárd koronába (közel 1270 milliárd forintba) kerülne, aminek körülbelül a felét finanszíroznák magánforrásból. Az elemzésből kiderül, csak a különböző biztonsági intézkedésekre 21 milliárd koronát kellene költeni, s igen nagy összeget emésztene fel a szükséges sportinfrastruktúra kialakítása is, ugyanis a létesítmények nagy részét a semmiből kellene felépíteni. Ráadásul a versenyek egy részét biztosan más cseh városokban – például Brnoban, Ostravaban, Olomoucban vagy Pilzenben – tartanák.

Egyelőre úgy fest, a cseh fővárosnak Chicagoval, Rio de Janeiroval, Tokióval, Bakuval és Dohával kell megküzdenie a 2016-os olimpia rendezési-jogáért. A pályázóknak szeptember 15-ig kell benyújtani előzetes terveiket, a végső döntést pedig 2009 októberében hozza meg a NOB. Prága egyébként 83 évvel ezelőtt egyszer már pályázott a rendezésre, az 1924-es nyári játékoknak azonban végül Párizs adhatott otthont.