Adóköteles szolgáltatások

Visszafizetési nem, adófizetési kötelezettség viszont keletkezik akkor, ha jogalap nélkül vesszük igénybe önkéntes kölcsönös egészség- vagy önsegélyező pénztárunk szolgáltatását. A jogalap nélküli igénybevétellel kapcsolatos szabályokat ugyan a pénztár alapszabálya rögzíti, ám a fizetendő adók és járulékok mértékét a hatályos jogszabályok rendezik. Fontos, hogy a jogalap nélküli igénybevételből eredő anyagi következményeket mindig a tag viseli, ám ilyen esetekben a pénztárakra is hárulnak feladatok.

Ami az adófizetési kötelezettséget illeti, az egészségpénztár jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatása a magánszemély egyéb jövedelmének számít, vagyis az összevont adóalap részét képezi, és e szerint adózik. Az ilyen szolgáltatások értéke után tehát meg kell fizetni a személyi jövedelemadót. Emellett azonban a pénztár a kifizetés teljes összege után köteles megtéríteni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho), és – mivel az egészségpénztár kifizetőnek minősül – elektronikus bevallási kötelezettsége is keletkezik. A kifizetés utáni hónap 12-éig tehát be kell számolnia a tagnak fizetett, jövedelemnek minősülő összeg, a le nem vont adóelőleg, valamint az eho mértékéről. Az adóelőleg összegét rögtön a kifizetéskor meg kell állapítani, az egészségügyi hozzájárulást azonban csak a következő hónap 12-éig kell megfizetni.

Külön szabályok lépnek életbe abban az esetben, ha a pénztár a szolgáltatás ellenértékét nem a magánszemélynek, hanem a szolgáltatónak fizeti meg. Ilyenkor a tagot terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, ezért a pénztár köteles egy igazolást kibocsátani az adóköteles bevétel mértékéről. Ezen szerepel a le nem vont adóelőleg is, a tag pedig ezt az összeget a negyedévet követő hónap 12-éig köteles megtéríteni. Ez alól van kivétel, ha ugyanis az adóelőlegek összege nem haladja meg a tízezer forintot, az előleget az adózó nem köteles befizetni.

A procedúra alól természetesen úgy is mentesülni lehet, ha a tag visszafizeti a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét. Amennyiben erre még a kifizetést követő hónap 12-éig sor kerül, akkor sem az adózót, sem a pénztárat nem terheli semmilyen adófizetési vagy -bevallási kötelesség. Ha viszont az adózó a kifizetést követő hónap 12-e után, ám a negyedévet követő hónap 12-éig téríti vissza a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, a pénztár köteles befizetni és bevallani az ehót, a magánszemély ugyanakkor mentesül az adóelőleg befizetése alól. Amennyiben a tag a negyedévet követő hónap 12-ére vonatkozó határidőből is kicsúszik, a már megfizetett adóelőleget a bevallásában igényelheti vissza. Ha pedig már a bevallás benyújtásán is túl vagyunk, a helyzetet önellenőrzéssel lehet orvosolni. KR

– amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé

– amely a pénztár alapszabályában nem szerepel

– amelynek igénybevételekor nem teljesülnek a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában rögzített feltételek

– amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget; amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket

– amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé

– amely a pénztár alapszabályában nem szerepel

– amelynek igénybevételekor nem teljesülnek a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában rögzített feltételek

– amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget; amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket-->