Könyvvizsgálat a köz szolgálatában
A könyvvizsgálat, azaz a nyilvántartások, a pénzügyi beszámolók ellenőrzéséről kiadott független vélemény megfogalmazása gyakorlatilag egyidős a pénzügyi-számviteli nyilvántartási rendszerek megszületésével.
A 2007-es év jubileumi évnek számít Magyarországon. Ez évben ünnepeljük a könyvvizsgálat születésének 100 éves és az első szakmai szerveződés megalakulásának 75 éves évfordulóját. A II. világháború után negyven évig a könyvvizsgálat Csipkerózsikaálmát aludta, majd húsz éve megalakult a Magyar Könyvvizsgálók Egyesülete és tíz évvel ezelőtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: MKVK).
Mi a könyvvizsgálat?
Könyv: a szakmai zsargonban az üzleti tranzakciókat, a vagyoni helyzetet tükröző számviteli nyilvántartások összessége. Ma elektronikus nyilvántartást jelent, ez alapján készül a vállalkozás beszámolója (pénzügyi kimutatása).
Könyvvizsgálat: a közzétételre kerülő beszámoló felülvizsgálata abból a célból, hogy a független könyvvizsgáló kijelenthesse, a beszámoló a törvényi előírásoknak megfelel, megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Miért szükséges? Mert a beszámoló felhasználói garanciákat akarnak arra, hogy mentes a lényeges hibáktól az a kép, amit a vállalkozás önmagáról összeállított. A felhasználók közé tartoznak a tulajdonosok, hitelezők, hatóságok, a potenciális befektetők. A beszámoló valódiságáról szóló garanciát a vállalkozástól független könyvvizsgáló adja meg a pénzügyi beszámolótól elválaszthatatlan könyvvizsgálói jelentésben.
Törvényi kötelezettség
A gazdasági társaságokról szóló törvény a tulajdonosi, közérdekvédelmi ellenőrzés egyik eszközeként foglalkozik a könyvvizsgálattal, a választásra vonatkozóan a szabályozást a számviteli törvényre és a speciális törvényekre bízza. A számviteli törvény szerint azok a vállalkozások mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól, amelyeknél két feltétel együttesen teljesül, azaz az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában
a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot és
a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.
Törvényi előírások más esetekben is előírhatják a könyvvizsgálatot. Ilyen például a társaságok átalakulása vagy a nem pénzbeli szolgáltatás (apport) értékelése.
Természetesen minden vállalkozó – kötelező előírás nélkül is – igénybe veheti a könyvvizsgáló szolgálatait, ezáltal is növelve a bizalmat a nyilvánosságra hozott beszámolójában szereplő információk iránt.
Egy szabályozott szakma
A könyvvizsgálat az Európai Unióban szabályozott tevékenység. Irányelv (2006/43/EK) intézkedik a könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek kötelező regisztrációjáról, a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságáról, az alapvető függetlenségi előírásokról, a képzésről és továbbképzésről, a minőség biztosításáról és a könyvvizsgálat közfelügyeletéről.
A könyvvizsgálatot Magyarországon a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett magánszemélyek és nyilvántartásba vett társaságok végezhetik. Az EU-irányelv hazai törvényekbe történő átültetésére Magyarországon is új törvény született a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről és a könyvvizsgálói közfelügyeletről (2007. évi LXXV. törvény), amely 2008. január 1-jén lép hatályba.
A könyvvizsgálatot és a könyvvizsgáló által nyújtható további szolgáltatásokat a könyvvizsgálók világszervezete (IFAC) által kidolgozott és honosított magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok szabályozzák. A standardok elsajátítását a kötelező kamarai továbbképzés segíti. A standardok az MKVK honlapján, a www.mkvk.hu címen mindenki számára elérhetők.
Minőségbiztosítás
A könyvvizsgálati tevékenység hitele a munka minőségén múlik. Mind az egyéni könyvvizsgálók, mind a könyvvizsgáló cégek kötelesek saját ellenőrzési rendszert működtetni. A minőség biztosításának másik eleme a külső minőség-ellenőrzés. Az MKVK az Európai Unió ajánlását követve 2002-től bevezette a külső minőség-ellenőrzés rendszerét. Minden egyéni könyvvizsgáló és könyvvizsgáló társaság legalább hatévente átesik az MKVK bizottsága által szervezett és felügyelt minőség-ellenőrzésen. Az új uniós irányelv a közérdeklődésre számot tartó társaságok (többnyire tőzsdei társaságok) ellenőrzési gyakoriságát három évben határozta meg. Az (ismétlődően) nem megfelelő eredmény szankciókat von maga után, végső elmarasztalásként a könyvvizsgálói névjegyzékből való törléssel is járhat.
Közfelügyelet
A közfelügyeleti rendszer a korábbi botránysorozat következtében terjedt el világszerte. Lényege: a könyvvizsgálói szakma követelményrendszerét jól ismerő független szakemberek felügyelik a szakmai szervezetek munkáját. Az uniós irányelv kötelezően előírta a közfelügyelet létrehozását minden tagállamban. A testület felállításáról Magyarországon az idén elfogadott törvény intézkedik.
Függetlenség
A könyvvizsgáló csak akkor tud elfogultságmentes, objektív véleményt adni megbízója beszámolójáról, ha megbízójától minden tekintetben független. Az IFAC etikai kódexe, a magyar törvény és a kamarai szabályzatok betartása is kötelező. A könyvvizsgáló nem vehet részt ügyfele döntéshozatalában, nem vállalhatja át annak feladatait, nem lehet vele más üzleti kapcsolatban, és általában nem alakíthat ki olyan viszonyt, amely veszélyeztetné független véleményalkotását. A tilalmi listán a családi, a túlzott baráti kapcsolatok, az ajándékozás is szerepelnek. Ha a fenyegetettség olyan mértékű, amely a véleményalkotást befolyásolná, a megbízást nem szabad elvállalni, vagy arról le kell mondani.
Szerződéskötés
A könyvvizsgálót az előző évi beszámoló elfogadásakor – jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt – kell megválasztani. A társasági törvény hatálya alá tartozó vállalkozóknál a könyvvizsgálói megbízatás elfogadásának feltétele a megválasztást követő 90 napon belül megkötött szerződés. Nem hiányozhat a szerződésből a megbízás pontos leírása, a vezetésnek a beszámoló elkészítéséért való felelőssége, a könyvvizsgáló korlátlan hozzáférése az adatokhoz, dokumentációkhoz, a könyvvizsgáló felelőssége, a könyvvizsgálat díja, a feladat elvégzésének határideje.
A szerződés felbontására vonatkozó szabályok 2008. január 1-jétől változnak. A könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek az ok megjelölésével közölnie kell a közfelügyeleti bizottsággal, ha megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott. Cégbíróságon bejegyzett megbízó könyvvizsgálója a cégbíróság felé, a speciális törvények hatálya alá tartozó megbízó könyvvizsgálója pedig az illetékes hatóság felé is közlési kötelezettséggel tartozik. A szakmai véleményeltérés nem ok a szerződés felbontására.
A szolgáltatásnak ára van
A könyvvizsgálat díja a ráfordított munkától és a vállalt kockázattól függ. A könyvvizsgáló felelősséget vállal a kiadott jelentéséért, a kockázathoz igazodó nagyságú felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. Gyakorta vitatéma a könyvvizsgálónak a vállalkozás adóbevallásáért, költségvetési befizetési kötelezettségei számbavételéért való felelőssége. A könyvvizsgáló természetesen vizsgálja a beszámolóban szereplő kötelezettségek, a teljesített befizetések kalkulációját (mintavételes eljárással), de nem végez tételes adóvizsgálatot. Ráadásul előfordulhat, hogy egyes tételeket az adóhivatal a vizsgálata során másként minősít. Ezért célszerű, ha a szerződésben rögzítik a megbízó és a könyvvizsgáló felelősségét a későbbi adóhivatali megállapításokat illetően. Sok könyvvizsgáló felkészült a nemzetközi számviteli standardok (IFRS-ek), az amerikai (US-GAAP) vagy akár a német (HB II) szerinti pénzügyi kimutatás könyvvizsgálatára is. Ennek végzéséről ugyancsak szerződésben kell megállapodni.
A munkavégzés fázisai
A vállalkozások vezetői jellemzően azt igénylik, hogy a könyvvizsgáló folyamatosan rendelkezésükre álljon.
Az éves könyvvizsgálói munka tervezése az előző évi beszámolót elfogadó testületi ülést követő szerződéskötés után kezdődik. A vállalkozás egyes eszközeinek, kötelezettségeinek konkrét vizsgálatát célszerű elvégezni év közben. A munka döntő része a mérlegkészítés után, a vállalkozás vezetése által összeállított beszámoló birtokában végezhető el. Általában a mérlegfordulónap körül történik a leltározás, amelynek személyes megfigyelése a hitelesítő záradékot tartalmazó könyvvizsgálói jelentés kiadásának a feltétele. A könyvvizsgáló véleménye, jelentése nemcsak a mérleg- és az eredménykimutatás számoszlopaira vonatkozik, hanem a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben megjelenített információkra is. Az üzleti jelentéssel kapcsolatban a beszámolóval való összhang ellenőrzésére korlátozódik a könyvvizsgáló szerepe.
A független könyvvizsgálói jelentés
A könyvvizsgáló jelentése összegezi véleményét az arra illetékes testület által elfogadott beszámolóról, pénzügyi kimutatásról. A munkavégzés fázisaiban a könyvvizsgáló számos megállapítást tesz, hibákra, tévedésekre hívja fel a vállalkozás vezetőinek figyelmét, módosításokat javasol, amelyeket a vállalkozás menedzsmentje vagy elfogad, vagy nem. Ha a könyvvizsgáló csalást észlel, köteles arra megbízója figyelmét felhívni. Ugyancsak köteles a feltárt hibákat rögzíteni a dokumentációjában. A véleményeltérést a könyvvizsgáló a megbízójával megvitatja, és szakmai meggyőződése alapján alakítja ki végső véleményét.
Ha a könyvvizsgáló úgy ítéli meg, hogy a vállalkozás beszámolója nem tartalmaz lényeges hibát és megfelelően tükrözi annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, akkor hitelesítő (azaz korlátozásmentes) záradékot tartalmazó jelentést ad ki a beszámolóhoz.
A könyvvizsgálói jelentés standardszövegén a könyvvizsgáló nem változtathat, kivéve a következőkben bemutatott korlátozást vagy a záradékot nem befolyásoló figyelemfelhívást.
Ha feltárt és nem helyesbített (a vállalkozás vezetése által vitatott) lényeges hibás tételek maradnak a beszámolóban, a beszámoló részben vagy egészben nem felel meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor korlátozott vagy elutasító záradékot tartalmazó jelentést kell a könyvvizsgálónak kiadnia. Az okokat a jelentésnek tartalmaznia kell.
Ha a könyvvizsgáló nem tud hozzáférni a lényeges információkhoz, vagy a beszámolóban lényeges bizonytalanságot tapasztal, akkor magát a véleménynyilvánítást (a könyvvizsgálói záradék megadását) kell elutasítania.
A könyvvizsgálói jelentés minősítésének számít a figyelemfelhívó megjegyzés alkalmazása is. Erre akkor kerül sor, amikor a beszámolóban például bizonytalan kimenetelű peres ügy szerepel, illetve felmerül a vállalkozás folytatásának bizonytalansága.
A számviteli törvény szerinti letétbehelyezéshez, nyilvánosságra hozatalhoz csak a végleges, a vállalkozás legfőbb szerve által elfogadott beszámolóhoz kiadott könyvvizsgálói jelentés használható.
Vezetői levél
A könyvvizsgálónak akkor kell kiadnia, ha olyan rendszerbeli hibákat tapasztal, amelyek befolyásolhatják a beszámoló valódiságát, vagy olyan körülményeket észlel, amelyek a vállalkozás folytatásának elvét veszélyeztetik. A könyvvizsgáló a vezetői levélben felhívja a figyelmet a kockázatokra, és javaslatokat tesz az orvoslásra. A menedzsment visszajelzésével válik a vezetői levél teljessé. Ha a vállalkozás vezetése valamivel nem ért egyet, vagy nem tesz intézkedéseket a hibák elhárítására, akkor az ezek miatti későbbi hibák a könyvvizsgálói jelentés minősítését (korlátozást, elutasítást) eredményezhetik.
A vezetői levél kizárólag a vállalkozás vezetőinek szól, azaz nem nyilvános, leszámítva a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé fennálló kötelező tájékoztatást.
A vezetés nyilatkozatai
A könyvvizsgálói véleménynyilvánításhoz szükséges bizonyítékok: a vállalkozás tranzakcióit rögzítő alapbizonylatok, a vállalkozás nyilvántartásai, kimutatásai, szerződések, jogi dokumentumok stb. A bizonyítékok közé tartoznak a vállalkozás vezetésétől kért nyilatkozatok is minden olyan esetben, amikor nincs lehetőség elegendő és megfelelő bizonyíték beszerzésére.
A teljességi nyilatkozatban a vezetés elismeri a törvényekben is deklarált felelősségét a beszámoló készítéséért, a hibák megelőzéséért és a feltárást célzó belső ellenőrzés kialakításáért, és nyilatkozik arról, hogy a könyvvizsgáló által megállapított, de nem helyesbített hibák nem lényegesek a beszámoló egészére.
A jogi levélben a vállalkozás ügyvédje nyilatkozik a folyamatban lévő lényeges peres ügyekről.
Ha a vezetés valamilyen oknál fogva megtagadná a nyilatkozattételt, a könyvvizsgáló ezt a standardok szerint hatókör-korlátozásnak tekinti, és korlátozott vagy elutasító záradékot tartalmazó minősített jelentést kénytelen kiadni.
Egyéb szakmai szolgáltatások
A könyvvizsgáló további szolgáltatást is végezhet a törvényben és az MKVK belső szabályzataiban körülhatárolt módon. Nem könyvvizsgálati ügyfél számára végezhető adótanácsadás, adótervezés, meghatározott időszak adózásának ellenőrzése, könyvvezetés, a beszámoló vagy az adóbevallás összeállítása, átvilágítás, számviteli tanácsadás, értékelés, igazságügyi könyvszakértői tevékenység stb.
Dr. Sugár Dezső, Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke -->
