Magyar Posta az összeroppanás ellen: az átalakulás a túlélés záloga
Mint ismert, a hónap elején a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyta azt a döntés, amelynek értelmében az eredetileg tervezett 2009 helyett a 2004 előtt az Európai Unióhoz csatlakozott országok esetében 2011, míg az azt követően belépőknél 2013 január elseje a teljes postai piacnyitás határideje.
Jelenleg ugyanakkor még több kérdés tisztázatlan a piacnyitással kapcsolatban, amelyek további szakmai egyeztetésre szorulnak. Ilyen téma a piacra jutás engedélyezése, illetve az állam egyetemes szolgáltatási feladata és annak finanszírozása – mondta el Szabó Pál. Az Európai Bizottság által jelenleg is tárgyalt szöveg nem ad világos válaszokat arra, hogy a piacnyitás esetén érkező új szolgáltatók milyen módon részesüljenek a területi lefedettségből, illetve az egyetemes szolgáltatással járó feladatokból.
Az idén 140 éves Magyar Posta stratégiai terveiben nem szerepel semmilyen privatizációs megoldás, és ezt az elképzelést a tulajdonos, vagyis az állam is támogatja. Ugyanakkor akár népszerűtlen, vagy szokatlan megoldásokkal is, de közelíteni kell az Európában sikeresnek mutatkozó postai szervezetek szintjéhez – tette hozzá Szabó Pál.
Az október 9-i Postai Világnap alkalmából az Egyetemes Postaegyesület (UPU) vezérigazgatójának üzenetét Guozhong Huang, a szervezet vezérigazgató-helyettes tolmácsolta. Az UPU legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet az úgynevezett egyetemes szolgáltatás jelentőségére. Hiszen ha a leveleket, csomagokat, átutalásokat csak a nagyvárosokba kézbesítenék, akkor többmillió ember, többszázezer vállalkozás kerülne lehetetlen helyzetbe.
Jelenleg világszerte mintegy 660 ezer postahivatal működik, a postások száma eléri az ötmilliót. Évente mintegy 436 milliárd levelet, hatmilliárd csomagot kézbesítenek, és többmillió pénzátutalást teljesítenek.
