Ezért érezzük, hogy tele vannak a magyar boltok: nagyon rávert a régióra és az EU-ra Magyarország
Miközben az Európai Unió tagországainak többségében csökken a lakosság fogyasztása, addig Magyarországon bátrabban költekeznek a háztartások.
A magyar boltok tömve vannak, az árak stabilizálódtak, az energia pedig továbbra is mindenki számára megfizethető.
Csökkenő tendenciát mutat a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unióban
A várakozásoknak megfelelően csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unióban, illetve az euróövezetben. Az Eurostat adatai szerint 2026 februárjában a januári stagnáláshoz képest az unióban 0,3 százalékos, míg az eurózónában 0,2 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.
Éves összevetésben 2026 februárjában a naptárhatással kiigazított kiskereskedelmi forgalmi index 1,7 százalékos emelkedést mutat, mind az Európai Unióban, mind az euróövezetben.
Havi alapon az euróövezetben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 0,5 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma stagnált, az üzemanyagok forgalma pedig 0,7 százalékkal nőtt.
Az Európai Unió egészében az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 0,5 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 0,2 százalékkal mérséklődött, míg az üzemanyagok forgalma 1 százalékkal emelkedett.
A rendelkezésre álló adatok szerint a legnagyobb havi alapú visszaesés:
- Litvániában (mínusz 2,5 százalék),
- Lengyelországban (mínusz 2,4 százalék)
- és Szlovéniában (mínusz 2 százalék) történt,
a legnagyobb növekedés pedig:
- Máltán (2 százalék),
- Bulgáriában (1 százalék),
- valamint Cipruson és Portugáliában (0,8 százalék) volt megfigyelhető.
Az éves összevetés némileg pozitívabb képet mutat, azonban ezek a számok tartalmazzák az olajválság előtti időszakot is. Az euróövezetben 2026 februárjában az előző év februárjához viszonyítva az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 1 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 2,3 százalékkal emelkedett, az üzemanyagok forgalma pedig 1,4 százalékkal nőtt.
Az Európai Unióban hasonló időszakot vizsgálva az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma 0,9 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 2,3 százalékkal emelkedett, az üzemanyagok forgalma pedig 1,6 százalékkal nőtt.
A legnagyobb éves növekedés:
- Luxemburgban (11,9 százalék),
- Máltán (11,4 százalék),
- továbbá Bulgáriában (7,3 százalék) történt,
A legrosszabbul pedig:
- Románia (mínusz 6,8 százalék)
- Szlovénia (mínusz 3,5 százalék)
- és Szlovákia (mínusz 2,4 százalék) teljesített.
A kilátásokat illetően a közel-keleti konfliktus növelte az árnyomást márciusban, ami nagy valószínűséggel tovább rontotta a fogyasztási adatokat is. A bizonytalan gazdasági környezetben a háztartások óvatosabbá válhatnak költéseiket tekintve, amely hatásnak elhúzódó következményei lehetnek.
Ha az üzemanyagárak a következő hetekben nem normalizálódnak, az a mélybe lökheti a fogyasztási adatokat, továbbá egy elhúzódó gazdasági válság esetén a fogyasztóknak fel kell készülniük egy esetleges kamatemelésre is az Európai Központi Bank részéről.
Magyarország az élmezőnyben
Miközben az Európai Unió egészének kiskereskedelmiforgalom-volumene éves összevetésben lassul, havi összevetésben pedig csökkent, addig Magyarország felívelő pályán van. A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 3,8 százalékkal bővült. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint a pozitív trend a béremelő, adó- és árcsökkentő kormányzati intézkedéseknek, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj folyósításának köszönhető.
Hazánkban a kedvező kiskereskedelmi adatok alacsony inflációs rátával párosulnak. 2026 márciusában a pénzromlás üteme éves alapon 1,8 százalék volt, míg februárban a kilencéves mélypontnak számító 1,4 százalékon állt.
Az NGM közleménye szerint a kedvező inflációs adatok elsősorban szintén az árréscsökkentő intézkedésekre vezethetők vissza, melyek nyomán a 2025. március 7-én intézkedés alá vont termékkategóriák esetében átlagosan 24,1 százalékkal csökkentek az árak.
Fenntartható a trend?
Ahogy azt korábban megírtuk, a magyar fogyasztási adatok mögött kirajzolódik a belső kereslet visszatérése. Az elemzők véleménye egybevág a kormány azon álláspontjával, miszerint a növekedés motorja egyértelműen a háztartások jövedelmi helyzetének javulása.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint a növekedés széles bázison nyugszik, és a javuló jövedelmi helyzet megjelenik a fogyasztásban is. A szakértő kiemelte, hogy a nem élelmiszer jellegű termékek kereskedelme és az online kereskedelem különösen erős, miközben a szektor már hét hónapja folyamatosan bővül.
A béremelkedés és az állami juttatások együtt jelentős többletjövedelmet adtak a háztartásoknak
– írta elemzésében Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza. Szerinte az élelmiszer-fogyasztás mennyiségi bővülése korlátozott, és inkább minőségi elmozdulás figyelhető meg, míg a nem élelmiszer jellegű termékeknél a korábban elhalasztott vásárlások aktualizálódnak.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a három és fél éves csúcson álló kiskereskedelem tartós növekedési pályán van, ám hangsúlyozta: a növekedés szerkezete vegyes, és a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az export és a beruházások képesek-e a felzárkózásra.
