Lélegzet az energiapiacnak, de még nem megoldás az iráni tűzszünet

A tűzszüneti megállapodás értelmében Teherán engedélyezi a „nem ellenséges” teherhajók áthaladását a Hormuzi-szoroson, de szigorú iráni katonai felügyelet mellett. Irán emellett egy tízpontos tervet nyújtott be, amely a szankciók teljes eltörlését és az amerikai csapatok térségből való kivonását követeli a tartós béke fejében. Ebben a tíz pontban szerepelnek olyanok is, melyekből elég nyilvánvalóan következik, hogy Irán hosszabb távon is megtartaná a szoros forgalma feletti katonai ellenőrzést, sőt, díjat szedne be az áthaladóktól, melyből Teherán szerint az újjáépítést finanszíroznák. Az eddig csak különalkuk formájában létező díjfizetési kötelezettség tehát hivatalos állami kereteket kapna, és minden józan belátás szerint növelné az energia szállításának árát, azon keresztül pedig nagyjából minden másét is. Kérdés persze, Washington mit szól majd ezekhez az elképzelésekhez. Ám az már ebből is látható, hogy bár a két hétre szóló fegyvernyugvás és a stratégiai fontosságú vízi út megnyitása jelentős fordulat, a végleges politikai rendezés feltételei még bizonytalanok – írja az Origo

Lélegzet az energiapiacnak, de még nem megoldás a tűzszünet

A lap arról ír, hogy a most életbe lépett tűzszünettel kapcsolatban egyelőre nagy a bizonytalanság a Perzsa-öbölben zajló kereskedelemben érintett hajók tulajdonosainál is. Jelenleg több mint 800 teherhajó várakozik a szoros megnyitására a Perzsa-öbölben, ezek még a háború február 28-i kitörésekor ragadtak ott. Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) főtitkára szerint egyúttal húszezer tengerész rekedt ezek fedélzetén a Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoros lezárása miatt, és a kereskedelmi hajók elleni támadásoknak halálos áldozatai is vannak.

Várakozzanak akár az öbölben, akár a szoros külső oldalán, az Ománi-öbölben, a kereskedelmi hajók tulajdonosai egyelőre kivárnak azzal kapcsolatban, hogy a már hatályba lépett tűzszünet milyen módon valósul meg, és melyik feltételéből mi következik. Az is látható, hogy egyáltalán nem csak olaj- és földgázszállító hajókról van szó, melyekből egy-egy rakománya is életmentő lehet egy kisebb ország számára. 

A Kpler árupiaci elemző adatai szerint az energiát szállító hajók a Perzsa-öbölben rekedtek nagy részét teszik ki, de nem csak ilyenről van szó. A veszteglők közül 

• 426 nyersolajat és üzemanyagokat szállító hajót azonosítottak, valamint 
• 34 autógázt szállító és 
• 19 cseppfolyósított földgázt szállító hajót követnek. 

A többi szárazárut, például mezőgazdasági vagy fémtermékeket és/vagy konténereket szállít.

Békeidőben naponta mintegy 135 hajó halad át a Hormuzi-szoroson, ez a szám azonban szinte a nullára csökkent az elmúlt hetekben. A hajóforgalom mostani lehetséges újraindulásában azonban így is érvényesülnie kell valamilyen rendezőelvnek. Korábbi iráni nyilatkozatok szerint elsőbbséget élveznek az alapvető szükségleti cikkeket (élelmiszer, állateledel) szállító hajók, és várhatóan csak ezek után következnek az olaj- és LNG-tankerek. Így az energiaválság sem szűnik meg egyik pillanatról a másikra.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.