Aranypánikot robbantott ki a világ egyik legnagyobb gazdasága: pár hét alatt eladta a tartaléka felét – közel két évtizede nem esett ekkorát az árfolyam
Törökország közel 20 milliárd dollárnyi aranyat adott el mindössze néhány hét alatt, hogy megvédje a lírát, ám a lépés hozzájárult ahhoz, hogy az arany ára 18 éve nem látott mértékben essen vissza.
Komoly hullámokat vert a nemzetközi pénzpiacokon, hogy a Török Köztársaság Központi Bankja (TCMB) néhány hét leforgása alatt masszív aranyeladásokba kezdett. A lépés célja, hogy megvédjék a török lírát, amely a közel-keleti konfliktus és az energiaválság hatására ismét komoly nyomás alá került.
A török aranytartalék fele a piacon landolt
Az CBRT hivatalos adatai alapján február 27. és március 27. között a jegybank 52 tonna aranyat értékesített, miközben további 79 tonnányi swapügyletet is lebonyolított.
Az utóbbi ügyletek lényegében azt jelentik, hogy a jegybank ideiglenesen „kikölcsönzi” az aranyát, hogy devizához jusson – ezzel azonban gyakorlatilag ugyanúgy növeli a piacon elérhető kínálatot, mintha eladná, ami lefelé nyomja az árakat.
A teljes művelet értéke elérte a 20 milliárd dollárt, az eredmény pedig látványos: az arany ára egyetlen hónap alatt 11,5 százalékot esett, ami a legnagyobb zuhanás 2008 óta.
Az árfolyam a januári, több mint 5500 dolláros unciánkénti csúcsról nagyjából 4650 dollárra esett vissza.
Elemzők szerint nem pusztán Törökország lépése okozta a visszaesést, de egyértelműen ez volt az egyik fő katalizátor. A piac ugyanis eddig abból indult ki, hogy a jegybankok stabil vevőként, egyfajta „biztonsági hálóként” működnek az aranypiacon. Most azonban ennek az ellenkezője történik: több jegybank is eladóként lép fel.
Döbbenten nézik a románok, mi történt a magyarok aranytartalékával: az egész ország erről beszél, nem értik, hogyan következett be
Bukarest egy helyben ült, így most lemaradt. Felkapta a fejét a régió, hogy Magyarország aranyban is átvette a vezetést Romániával szemben.
A török jegybank helyzete különösen érzékeny. Tartalékainak 60-70 százalékát aranyban tartotta, így amikor sürgősen dollárhoz kellett jutnia, gyakorlatilag nem volt más választása, mint az aranyhoz nyúlni . A líra stabilizálása kulcskérdés az ország számára, hiszen az infláció még mindig 31 százalék körül mozog.
A számok is ezt a nyomást tükrözik: Törökország nettó nemzetközi tartalékai a háború kezdete óta közel felére, 46 milliárd dollárra csökkentek.
Ez világosan jelzi, hogy a jegybank minden eszközt bevet a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében.
Nem Törökország az egyetlen, amely aranyhoz nyúl:
- Oroszország például az év elején 15 tonna aranyat adott el;
- míg Lengyelország esetében felmerült a készletek értékesítése a védelmi kiadások finanszírozására – bár ezt a kormány végül nem támogatta.
Közben azonban nem mindenki ad el. A Kínai Népi Bank például márciusban növelte aranytartalékait, kihasználva az alacsonyabb árakat.
A befektetői viselkedés is változik. Az aranyalapokból négy egymást követő héten áramlott ki tőke, mivel sokan inkább realizálták a korábbi nyereségüket a bizonytalan piaci környezetben.
Ez tovább erősítette az árak csökkenését.
Az események egy nagyobb átrendeződésre utalnak. Tavaly még 860 tonna volt a központi bankok nettó aranyvásárlása, ami már akkor is csökkenést jelentett az előző évhez képest. Az idei év viszont még inkább a fordulat irányába mutat.
Hatalmas ralival fogadta a részvénypiac az iráni–amerikai tűzszünetet, de korai lehet még az öröm
Tűzszünetben és tárgyalásokban állapodott meg Washington és Teherán. Az iráni háborúnak azonban ezzel koránt sincs vége, a részvénypiac tartós béke esetén hajlandó nagyobb kockázatot vállalni.
