A munkavállalói érdekeket védték
Az üzemi tanács tagjainak a munkavállalókat szolgáló ingatlanok védelmében megvalósult joggyakorlása nem teszi lehetetlenné munkaviszonyuk fenntartását – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság a következő ügyben.
A cég azért mondott fel az üzemi tanács tagjainak, mert azok a közösségi ingatlanok értékesítésével kapcsolatos bírósági eljárás során olyan magatartást tanúsítottak, amely okot adott munkaviszonyuk megszüntetésére. A vállalat szerint az érintettek – kívülállónak adott tájékoztatással – megsértették a munkáltató gazdasági érdekeit, és veszélyeztették üzleti jó hírét. Terhükre rótta azt is, hogy az üzleti titoknak minősülő peres ügyekről tájékoztatták a sajtót.
Az intézkedés szenvedő alanyai a munkaügyi bírósághoz fordultak, amely helytadott a keresetüknek. Azt állapította meg, hogy az ominózus eljárásban az üzemi tanács önálló félként lépett fel, a pert a felperesek nem munkavállalóként indították. A másodfokú bíróság helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Az indoklásban kifejtette azt is, hogy az alperes üzleti partnerének nem a felperesek juttatták el az ingatlanügyben hozott bírósági döntést, ezért a rendkívüli felmondásban megjelölt ok nem valós, következésképpen az intézkedés jogellenes.
A cég az LB-től kért felülvizsgálatot. Arra hivatkozott, hogy a szakszervezet vagy a meghatalmazottja akként is védeni köteles a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, hogy a jogi képviselőt figyelmezteti valamely adat, tény védettségére és az esetleges érdeksérelem lehetőségére. Az LB azonban nem találta alaposnak a kérelmet. Rámutatott: a felperesek az üzemi tanács tagjaként törvényes jogaikat gyakorolták. Igaz, az üzemi tanács tagjainak is van titoktartási kötelezettségük, ez azonban nem lehet gátja érdek-képviseleti tevékenységüknek. Titoktartás csak akkor terhelheti őket, ha az információ nyilvánosságra hozatala a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné vagy a munkavállalók személyiségi jogait sértené. Önmagában az, hogy ismerték az üzemi titok védelmét szolgáló vezérigazgatói utasítást, még nem támasztja alá a rendkívüli felmondást megalapozó munkáltatói magatartást. A cég pedig nem bizonyította, hogy a titokvédelmi szabály megsértése miatt csorbát szenvedtek a gazdasági érdekei, és azt sem, hogy az újságcikkben megjelent információk ártottak a vállalatnak, a jó hírnevének. Ezért az LB a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. KK
