A Hewitt Humán Tanácsadó Kft. idei Legjobb Munkahely felméréséből nem meglepő módon kiderült: az elégedettség jóval nagyobb a vezetők körében, kétharmaduk nehéz szívvel válna meg a munkahelyétől, míg ezt az alkalmazottak kicsivel több mint fele gondolja csak így. Nemcsak a beosztás, hanem a vállalatnál eltöltött idő is befolyásolja az elégedettséget. A napi rutint azok végzik a leginkább unottan, akik három–tíz éve dolgoznak a cégnél. A legfeljebb három hónapja munkába álltaknak a háromnegyede lelkes, elégedett, aztán, ahogy telik az idő, úgy apad a lendület. Érdekes viszont, hogy ha egy dolgozó kibír tíz évet a cégnél, akkor újra rózsaszínben látja a vállalatát, és nőni kezd az elégedettsége.
Több pénz kellene. A hazai munkavállalók mindössze egyharmada elégedett a fizetésével, és csak egyötödük számára világos, vajon milyen elvek alapján dől el a cégnél, hogy ki menynyi pénzt kap, illetve mi alapján döntenek a fizetésemelésekről. Még ennél is rosszabb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy miként függ össze a teljesítmény és a havi jövedelem. A magyar dolgozók több mint egyharmada úgy gondolja, ha jobban dolgozik, az nincs hatással a fizetésére.
Ezzel szemben a legjobb munkahelyek munkatársainak többsége úgy érzi, a kiemelkedő teljesítményét megfelelően elismerik, sőt díjazzák is. Az idei esztendő és a korábbi évek eredményei azonban rávilágítanak: az ösztönzés kulcsa egyértelműen a felső vezetés kezében van. Vagyis a hazai legjobb munkahelyek dolgozói nem a fizetésük miatt elkötelezettebbek a vállalatuk iránt, többet jelent számukra, ha úgy érzik, a felső vezetés emberszámba veszi, megbecsüli őket, és tisztességes bánásmódban részesülnek.
Találkozás a főnökkel. Tanulságos, hogy míg a topcégeknél a dolgozók több mint negyven százaléka hetente vagy annál is gyakrabban találkozik a vállalat első számú vezetőjével, addig az átlagos munkahelyeken dolgozók tíz százaléka évente egyszer látja a nagyfőnököt.
Az is sokat elárul a munkahelyi közérzetről, hogy míg a legjobb munkahelyek dolgozóinak több mint háromnegyede állítja: a felső vezetés jól irányítja a vállalatot, addig az átlagos cégeknél az alkalmazottak kevesebb mint fele vélekedik ugyanígy. A topcégeknél a megkérdezettek kétharmada abban is biztos, hogy a felső vezetés figyelembe veszi érdekeiket, szemben a többi vállalatnál megfigyelhető mindössze egyharmados aránnyal.
Éljen az okos dolgozó! Nincs különbség viszont a legjobb és az átlagos munkahelyek között abban, hogy a főnökök mindenhol és minden beosztottól magas színvonalú munkát várnak el. Ám korántsem mindegy, hogy a menedzsment csak követeli az eredményeket, vagy támogatást is ad a napi rutinhoz. Az álommunkahelyeken például a vállalati képzésekkel, az előrelépési lehetőséggel, sőt a szabadságolás kérdésével is elégedettek a dolgozók. Több idekapcsolódó HR-projekten dolgozik például – a munkatársak bevonásával – a Syngenta Kft. „A dolgozókkal közösen alakítottuk ki a munkakör-besorolási és a vállalati kompetencia-rendszerünket, a képzéseket pedig összehangoltuk a társaság központi fejlesztési lehetőségeivel” – mondta Czigány Tibor, a vállalat ügyvezetője.
Az egy főre jutó képzési költség terén még a legjobb cégeknél is nagy a szórás. A legkevesebbet (30 ezer forint/fő/év) a Macher Kft. költi a dolgozóira, a legtöbbet a Wrigley Hungária Kft. (768 ezer forint/fő/év). A magas képzési költségek mellett a fluktuáció mértéke is árulkodik arról, hogy egy-egy cégnél mennyire fontosak a dolgozók. Míg a legjobb munkahelyeknél a legfeljebb két éve ott dolgozó munkatársaknak mindössze 2 százaléka hagyja el a vállalatot saját kezdeményezésre egy új munkahely kedvéért, addig egy átlagos cégnél ez a szám a 10 százalékot is meghaladja. Mindez nem véletlen.
Olcsóbb megtartani. A felmérés eredményei bizonyítják, hogy a hazai legjobb munkahelyek tudatosították: a cégnek is érdeke, hogy a munkavállalók tudását, készségeit frissítse. A jól képzett dolgozót ugyanis „olcsóbb” megtartani, mint új kollégákat toborozni, azokat beilleszteni, kiképezni. Vagyis a cég igyekszik csökkenteni a fluktuációt, ügyelni a kollégák jó közérzetére.
A Lilly Hungary is „dolgozik” a fluktuáció csökkentésén. Rendszeresen mérik a munkatársaik elégedettségi szintjét, és ha bárhol hiányosságot észlelnek, az egész vállalat és kisebb csoportok szintjén is akciótervet készítenek annak kezelésére, méghozzá kollégáik bevonásával. „Ha mindenki érzi, hogy aktívan tud javítani munkakörnyezetén, és nem csak passzívan várja a megoldásokat a vezetőktől, szinte »önjavítóvá« válik a szervezet” – fogalmazott a Világgazdaság érdeklődésére Szabó László. A társaság ügyvezető igazgatója hozzátette: „Fontos, hogy tudatosan és folyamatosan képezzük munkatársainkat egy előre meghatározott karrierút mentén, ezzel mindig lehetőséget adva a fejlődésre. Belülről építkező szervezet vagyunk, szeretjük magunk kifejleszteni a jövő vállalati vezetőit. Ezt csak őszintén, vidáman, egészségesen és egyenrangú partnerként lehet elérni.”
Korántsem csak a szakmai ismeretek oktatását tartják kardinálisnak a topcégek; a csapatépítő programok, s ily módon az együttműködés fejlesztése, a kohézió erősítése is célkitűzés. Rendszeresen szervez csapatépítő tréningeket például a XAPT Hungary Kft.
„Egy ilyen eseményen a kollégáimtól azt hallottam, hogy azért szeretnek a cégnél dolgozni, mert nagyon jó a csapat – értelmes, okos emberekkel lehet együtt alkotni, számíthatnak egymásra, meg lehet bízni a másikban” – mondta Schvarcz Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója.
Ágazatra szabottan. A hozzáadott értékű munkahelyek, elsősorban a humántőkére (emberi szaktudásra, tapasztalatokra, illetve kreativitásra, innovációs készségekre) alapozó vállalatok mellett azokban az ágazatokban tevékenykedő cégeknél is nagy kincs a jó munkavállaló, ahol folyamatosan nő a termelékenység. Ez igaz a nagyvállalat kategória nyertesére, az építőiparban tevékenykedő Market Építő Zrt.-re is. A GKI adatai alapján az építőipari bizalmi index értéke például szeptemberben is növekedett, az ágazatban javult a rendelésállományról és a várható foglalkoztatásról alkotott vélemény. Az ágazatban dolgozók hangulatán a termelékenység, az anyagi helyzetén pedig az javított, hogy az itt működő közel 90 ezer cégre vonatkozóan tavaly kötelező hatályú lett az ágazati kollektív szerződés, amely az országos minimálbérnél többet garantál a dolgozóknak. A Market Építőnél azonban valószínűleg nemcsak ez, hanem Scheer Sándor vezérigazgató kedvenc mondása is befolyásolja a hangulatot: „Legfőbb értékünk az ember.” A vállalat munkaügyi kapcsolatait dicséri, hogy a céget egyetlenegyszer sem bírságolta meg a munkaügyi felügyelőség, holott az építőipari vállalkozások mindig górcső alatt vannak.
Hogy a tehetséges dolgozóknak nemcsak a megszerzése, hanem a megtartása is kardinális a legjobb munkahelyeknél, sőt, hogy ezt nem csupán ad hoc feladatnak, hanem folyamatos kihívásnak tekintik, jól mutatja, hogy a 2007-es rangsorban négy olyan cég is van, amely korábban már szerepelt a kiválóak között (Debreceni Hőszolgáltató, Macher, Mars, Syngenta).
Megszorító Félelem. A Hewitt elemzése nemcsak a vállalatok belső hangulatáról ad visszajelzést, hanem arról is, miként hat a hazai gazdasági környezet a munkaadókra és az alkalmazottaikra. A múlt év megszorító intézkedései például látványos nyomot hagytak a magyar munkavállalók jövőről alkotott képén. Határozott pesszimizmust mutatott, hogy tavaly a megkérdezettek több mint fele úgy látta, a megszorító intézkedések hatására csökkenni fognak a bevételei, 88 százalékuk pedig kiadásainak növekedésével számolt. Tekintve, hogy minden ötödik magyar munkavállaló még az állását is veszélyben látta a gazdasági változások hatására, nem volt meglepő, hogy a meglévő biztos munkahely felértékelődött a szemükben. Bár az idén a tavalyi félelmek nem erősödtek tovább, a munkavállalók nem „felejtettek”, csak megtanultak együtt élni a megrendült állásbiztonság-érzettel. Erre utal, hogy a dolgozói elkötelezettség ismét a tavalyelőtti szintűre csökkent, és a munkavállalók maradási hajlandósága is gyengülni látszik. Megközelítőleg minden hatodik magyar alkalmazott képtelen elképzelni, hogy egy évnél hosszabb ideig maradjon aktuális munkahelyén. A top 10 alkalmazottai ennél jóval lojálisabbak, közel háromnegyedük egy évnél még biztosan tovább maradna a mostani állásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.