Hogy áll a Nabucco-projekt? - Tovább terjeszkedik a MOL
A gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Nabucco-projekt előkészítéséről egyeztetett az előbbi országok vezetőivel és gázipari vállalataival.
„A Nabucco-projektben az uniós vevők azon érdeke tükröződik, hogy nem kívánnak egyetlen meghatározó gázszállítótól, Oroszországtól függeni – mondta a miniszter –, eladói oldalról pedig az, hogy Azerbajdzsán és Türkmenisztán számára sem célszerű, ha egyetlen nagy vevőnek, Oroszországnak van kitéve.” Az évi 70 milliárd köbméteres türkmén gázexporton ma lényegében Oroszország és Kína osztozik, ahogyan az évi tízmillió tonnás olajkivitelen is. 2009-ben viszont lejár a türkmén–orosz gázszállítási szerződés. Türkmenisztán és Azerbajdzsán is nyitni készül az EU felé, Törökország pedig tranzitszerepét erősítené. Mindhármuk célja elérésének eszköze lehet a Nabucco-projekt. A türkmének egyébként a gázt közvetlenül a felhasználó országnak kívánják eladni, s nem közvetítőknek. Ez a vevő államokkal való nemzetközi együttműködések kiépítését jelenti.
Egy nappal a magyar küldöttség érkezése előtt azonban épp az orosz–türkmén stratégiai kapcsolatok erősítésén dolgozott Türkmenisztánban Viktor Zubkov orosz miniszterelnök. „Természetes, hogy akinek szénhidrogénje van, az monopolhelyzetre törekszik. Oroszország azt is szeretné, ha a közép-ázsiai gáz is saját területén keresztül és saját közvetítésével jutna el a vevőkhöz” – kommentálta kérésünkre az eseményt Kóka János. Ő viszont csütörtökön Brüsszelben egyeztet arról, hogy diplomáciai úton hogyan gyorsítható fel az Európai Unió és a fenti, szénhidrogénben gazdag térség együttműködése.
„A megbeszéléseken az azeri vezetés is hangsúlyozta, hogy bár kétségtelenül sok gáza van, egységes uniós fellépést vár el ahhoz, hogy hozzáfogjon a termelés költséges bővítéséhez” – tájékoztatta lapunkat a részletekről a miniszter szóvivője. Ábrahám Gergelytől megtudtuk: jövőre Magyarországra jön az azeri elnök, a találkozón részt vesznek a Nabucco partnerországai mellett uniós, sőt az amerikai illetékesek is.
A Mol és a török Botas által kezdeményezett együttműködésről áprilisra várható megállapodás, s ugyanabban a hónapban ül össze Budapesten a török–magyar energetikai vegyes bizottság is. A Mol Türkmenisztánban először kisebb projektekbe szállhat be, akkor nyílik módja termelői beruházásban is részt venni, ha megteremtette maga iránt a bizalmat. A folyamat nem ígérkezik gyorsnak, hiszen a kapcsolat most indult, mellesleg Kóka János előtt a magyar diplomácia is utoljára 15 éve képviseltette magát Türkmenisztánban.
