Reménytelen karrierépítés
Nincs elég kihívás. A gond az, hogy a magyarok nem csak a számukra elérhető karrierutakkal elégedetlenek. Mindössze minden második dolgozó szereti a munkáját. Minden tizedik pedig azt érzi, még az annak elvégzéséhez szükséges döntéseket sem hozhatja meg, és ugyanenynyien tartják túlképzettnek magukat, mivel úgy érzik, a napi rutin során nem tudják kihasználni a tudásukat, képességeiket. Nagyobb döntési szabadság, kihívóbb, sokszínűbb, érdekesebb feladatok – a magyar dolgozók jó része úgy véli, meg tudna birkózni mindezzel. Nem meglepő tehát, hogy a munkavállalóknak csak a fele állítja, hogy van értelme a munkájának, és az lehetőséget ad számára az önmegvalósításra. Elgondolkodtató, hogy azok, akiknek a napi feladata ezt a lehetőséget nem teremti meg – tízből hat dolgozó –, csak évente vagy ritkábban kapnak izgalmas, kihívást jelentő megbízást.
Ez azért rossz hír, mert a munkavégzésben való önmegvalósítás lehetősége nagyon fontos a magyar dolgozók számára, a munkáltatók kezében pedig az egyik legfontosabb motiváló és megtartó tényező – emelte ki Malzenicky Erzsébet.
Bővíthető a tudás. A vállalatvezetők gyakran hivatkoznak arra, hogy manapság a lapos szervezetek nem nyújtják a vertikális előrelépési lehetőségek egész sorát. Felismerve a helyzetet, egyre több munkaadó próbálja újraértelmezni a karrier fogalmát dolgozóinak, és más irányú lehetőségeket keresni számukra. Ilyenek például a különböző képzések, szakmai fejlődési lehetőségek is. E tekintetben a hazai munkavállalók fele elégedett: 48 százalékuk látja úgy, a vállalata lehetőséget ad arra, hogy olyan tudást, képességeket szerezzen meg, amelyek támogatják a szakmai fejlődését. A munkaadók többsége oly módon járul hozzá alkalmazottai oktatásához, hogy saját szervezésű képzéseket biztosít a számukra; vannak, akiknek a cég munkaidő-kedvezményt biztosít a tanulmányaik idejére, az viszont már valamivel ritkább megoldás, hogy ehhez anyagi támogatást (is) kapnának.
A képzés és fejlesztés legkritikusabb pontjai tulajdonképpen a kinek, mit, hogyan, mennyit kérdésekkel írhatók le. Ám nem egyértelmű, hogy a munkatársak mennyire elégedettek egy-egy tréninggel vagy tanulási lehetőséggel. A legjobb munkahelyek például kimagaslóan jó eredményt értek el többek között a munkavégzés során szerezhető tapasztalatok hasznosságának a megítélése terén, hisz a dolgozók 81 százaléka elégedett ezekkel a képzésekkel, míg az átlagos cégek dolgozóinak csak fele állítja ugyanezt.
Tanulni, de minek? Jelentős különbség mutatkozik a legjobbak és az átlag között a tekintetben is, hogy az általuk biztosított képzéseket mennyire tartják támogatónak a dolgozók egy esetleges új területen való helytállás esetén. Míg a legjobbak dolgozóinak 68 százaléka állítja, hogy lehetősége van olyan új tudás és ismeretek megszerzésére, amelyek segítségével a mostaninál magasabb szintű feladatokat is el tud majd látni, az átlagos munkahelyek dolgozóinak még a fele sem elégedett ebben a kérdésben. Ez annyit jelent, hogy a cégnél szerzett tudás (származzon akár a mindennapi munkavégzés során felhalmozott tapasztalatokból, akár a vállalatnál elvégzett különböző képzésekből) sokak számára a szakismereteinek elmélyítését jelenti, ám ez nem nyit meg előttük kapukat a különböző új területek, magasabb pozíciók felé.
