Árampiaci szabályozás: megvan a piacnyitás minden jogi feltétele

Információink szerint még karácsony előtt megjelenhetnek a hivatalos közlönyben is.

Két rendelet – a rendszerhasználati díjról szóló és az egyetemes szolgáltatási tevékenység kereteit meghatározó – már korábban megszületett. Tegnap a megújuló és a kapcsolt energia termelésére vonatkozó, valamint a villamosenergia-ipari beruházások építési engedélyezését szabályozó jött létre. „Miközben az utóbbi meghozatala lényegében problémamentes volt, a megújulókkal és a hővel együtt áramot termelő erőművekre vonatkozónál megnehezítette a feladatot, hogy egymásnak bizonyos pontokon ellentmondó kormányzati szándékok együttes érvényesülését kellett biztosítani” – válaszolt a Világgazdaságnak a gazdasági tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. Mint Felsmann Balázs elmondta, az egyik ilyen cél uniós vállalásainkkal van összefüggésben. A megújuló energiahordozók részarányát a teljes áramtermelésen belül 2020-ig 14,5 százalékra, a mostani mintegy négyszeresére kell emelni. Miközben ez a tevékenység fokozott támogatását feltételezi, ismert, hogy ugyanilyen súlyú elvárás a dotációk minél alacsonyabb szintre való csökkentése is.

A másik fő kormányzati cél – ezt a miniszterelnök kiemelt fontosságúnak tekinti – a piaci árnyomás 10 százalékos szint alatt tartása az egyetemes szolgáltatásban. Ám minél több kapcsoltenergia-termelő van a rendszerben, annál nagyobb az árnyomás. A hővel kapcsoltan áramot termelők rendszerben tartása viszont éppen a harmadik kormányzati cél a távhőellátás biztonságának biztosítása érdekében. A tegnapi kormányülésen végül megszülettek az arra vonatkozó végső számok is, hogy mely erőműtől milyen áron és milyen mennyiségű áramot vesz át 2008-tól az MVM.

„A fentiek alapján is látható, hogy a rendeletek megfogalmazását nem politikai, még csak nem is a piacnyitással összefüggő elvi vita nehezítette, hanem a többféle szempont egyeztetésének módja, a helyes arányok megtalálása” – foglalta össze az államtitkár.

A Világgazdaság figyelmét azonban szakmai körökből felhívták, hogy miközben a „nagy mű” elkészült, komoly kérdéseket vethetnek fel a rendeletek még nem nyilvános, számszerű részei. Ha például a megújulók támogatására olyan szabályozás született – feltehetően az agrárlobbi nyomására –, amellyel egyenes az út az uniós vállalások teljesítéséig, akkor mindenképpen számolnunk kell azzal is, hogy előbb-utóbb a háztartásainkba is begyűrűznek a drágább áramtermelés költségei. Hasonlóra kell felkészülnünk akkor is, ha „magasabb szempontból” a villamosenergia-rendszerben maradnak a rosszabb hatásfokú, kapcsoltan hőt és áramot előállító erőművek. (Konkrétan a budapesti és a debreceni.) Igaz, ez esetben viszont egy időre megnyugodhatnak a távhőszolgáltatást igénybe vevő és más fűtési lehetőséggel nem rendelkező háztartások.