BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Felpörög a zöldenergia-üzlet

Nyugat-Európában robog, Magyarországon most kezd beindulni a megújuló energiaforrások hasznosítása. A felpörgő piacon a hazai vállalatok is igyekeznek mielőbb jó pozíciókat szerezni. A spanyolországi és az olaszországi piacokra alapozva a Genesis Energy Befektetési Nyrt. Spanyolországban és Magyarországon 150-150 millió eurós beruházással készül egy-egy napelemgyártó üzem felépítésére, ezek közül az előbbi 2009 harmadik negyedévében, míg az utóbbi – a Tatabánya melletti Környén – 2010 elején kezdheti meg a termelést. Rényi Gábor, a társaság elnök-vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: termékeiket olyan villamosenergia-előállító telepek építéséhez fogják szállítani, amelyek – egyenként 2–20 megawatt teljesítménnyel – ipari méretekben fognak áramot termelni a napenergia hasznosításával. A cég tegnap átváltoztatható kötvény kibocsátására vonatkozó szerződést írt alá a GEM Global Yield Funddal, hogy az ügyletből befolyó összeget is első üzeme felépítésére fordíthassa. Ráadásul a Genesis nem is az első fecske a piacon, hiszen több mint tízmillió eurós beruházást végrehajtva alig két évvel ezelőtt a Sanyo már elindította a napelemek gyártását Dorogon. Sőt, az exportpiacokon tapasztalt gyors keresletnövekedésnek köszönhetően a cég szinte azonnal újabb fejlesztésbe kezdett, ennek eredményeként 2007-ben már a második napelemgyártó gépsort állították üzembe a dunántúli városban.

A kereslet a többi megújuló energiaforrásnál hasonlóan ível felfelé. Az elmúlt évtizedekben egész Európában alig bővült az erőműpark, így mostanra komoly fejlesztések váltak szükségessé szerte a kontinensen, miközben a fosszilis energiahordozók ára az egekbe emelkedett. Ez törvényszerűen a megújuló (és a nukleáris) energiahordozók felé terelte a figyelmet – fejtette ki Uhlmann Attila, a Callis Energetika Zrt. igazgatója. Igaz, a konjunktúrának vannak kellemetlen kísérő tünetei is. Így például a szélerőművek építőinek az óriási kereslet miatt akár két évet is várni kell a megrendelt berendezések leszállítására.

Magyarországon ettől függetlenül is jóval lassabban kezd beindulni a zöldenergia-üzlet. Idehaza a megújuló források részesedése az energiatermelésen belül a 2003-as 0,7-ről 2006-ra 4,5 százalékra emelkedett, ám ez elsősorban néhány szénerőműnek köszönhető, amely a felhasznált tüzelőanyagot részben vagy teljesen biomasszára cserélte fel. A megújuló források arányának a növekedését részben segíti, részben gátolja a „zöldáram” kötelező átvételi rendszere, ennek keretében az áramszolgáltatóknak jelenleg kilowattonként 24,71 forintot kell fizetni a megújuló forrásokból származó villamos energia után. A jelenlegi támogatási rendszer elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a BHD Hőerőmű Zrt. 35 milliárd forintért egy 49,9 megawatt névleges teljesítményű, szalmatüzelésű új erőmű építését indítsa el Szerencsen. Emellett a pécsi Pannonpower Holding Zrt. is egy 49,9, valamint egy 35 megawattos új biomassza-erőmű építésére készül az évtized végéig, mintegy 30 milliárd forintos beruházással.

Áttörés várható a szélerőmű-hasznosítás területén is; a spanyol Iberdrola vállalat a következő egy évben öt komplett szélerőműpark felépítésére készül összesen mintegy 225 millió euró értékben, ezzel megháromszorozva a hazai szélerőművek teljesítményét. A Callis által előkészített fejlesztések közül az első a Komárom-Esztergom megyei Kisigmándon és Nagyigmándon valósul meg, ahol egy 50 megawatt teljesítményű szélerőműpark felállítását kezdik meg 2008 márciusában-áprilisában. Ezután az Iberdrola Kisigmánd mellett további kettőt épít fel 36 és 38 megawatt, valamint a Vas megyei Ikerváron 26, illetve 8 megawatt teljesítménnyel. A további magyarországi szélerőmű-fejlesztéseket gátolhatja, hogy rendszerbiztonsági szempontok miatt 330 megawattban korlátozták a működésbe állíthatók maximális teljesítményét, ám kérdés, ez az előírás meddig marad életben a beruházói nyomás erősödése esetén.

Kevésbé optimista a Magyar Biogáz Egyesület (MBE), amelynek elnöke, Kovács Kornél a harmadik magyar biogáz-konferencián fejtette ki, hogy az egy főre jutó megtermelt biogáz mennyiségét tekintve Magyarország 2006-ban az utolsó helyen állt az Európai Unióban, noha idehaza kifejezetten jók a biogáz-hasznosítás feltételei. Bár az elmúlt hónapokban – egyenként 0,5–2,5 milliárd forintos beruházással – új biogázerőművet adtak át Pálhalmán, Kenderesen, Kaposváron és Klárafalván is, a kisméretű, 0,5–2 megawatt teljesítményű biogáz-hasznosító létesítmények tömeges elterjedésére csak akkor van reális esély, ha a kormány differenciálja a kötelező átvételi árat, nagyobb támogatást biztosítva a biogáz elégetésével történő áramtermelésnek. Szintén segítene a beruházási támogatási források bővítése, valamint a biometán-betáplálási kötelezettség előírása; ezek esetén az MBE azt prognosztizálja, hogy valóságos biogázüzem-építési láz törne ki, mivel a növényi alapanyagokból biogáz-hasznosítással nyerhető ki a legtöbb energia.

Az egységes kötelező átvételi ár nem kedvez a napenergiából történő áramtermelés elterjedésének sem. Ezzel szemben a melegvíz-előállításra és fűtésrásegítésre alkalmas napkollektorok

piaca Magyarországon is bővül. Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezetője elmondta: a 2006-os 2000 négyzetmétert követően az idén várhatóan 2400 négyzetméter napkollektort értékesítenek, noha az állami kezdeményezésű nemzeti energiahatékonysági pályázat kis híján érdektelenségbe fulladt, miután a költségekhez viszonyítva az elnyerhető támogatás maximális arányát 30-ról 15-százalékra csökkentették. A cégvezető arra számít, hogy 2008-ban az eladások további 20-30 százalékkal emelkednek, ebben meghatározó szerep jut az ez év elején végrehajtott gázárnövelésnek és az energiaárak további várható emelkedésének. Eközben a napkollektorok ára alig változott. Így egy 100 négyzetméteres családi ház esetén 0,5-1 millió forintért melegvíz-készítő, 2-2,5 millió forintért pedig a fűtésre rásegítő rendszer építhető ki, amely a fűtési költségek nagyjából egyharmadát, illetve a melegvíz-előállítás 60-70 százalékát képes kiváltani.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek