Sólyomra figyel mindenki - jövő nyártól érezhetik a betegek a változást
Botrányos bekiabálásoktól volt hangos a Ház hétfő este, miközben a parlamenti többség név szerinti szavazáson elfogadta az egészségbiztosítási törvényt. A szocialista képviselők – a korábbi parlamenti folyosói susmussal ellentétben – egységesen voksoltak igennel. Még a törvénytervezetet korábban élesen bíráló Karsai József is, akinek igenjét az ellenzék hangos pfújolással kommentálta. A halasztás mellett kardoskodó Szili Katalin éppen házelnöki teendőinek tett eleget, ezért nem szavazhatott, de egyes szocialista politikusok szerint annyira megbotránkozott az ellenzéki képviselők viselkedésén, hogy ha a patkóban ül, ő is igent nyomott volna. Ennek ellenére közölte: fenntartja véleményét, de nincs benne csalódás.
A törvény sorsa most az államfő kezében van. Sólyom László háromféleképp dönthet: rögtön aláírja a törvényt vagy az Alkotmánybírósághoz küldi felülvizsgálatra, ezenkívül politikai vétójogával is élhet és „visszapostázhatja” azt a képviselőknek. Kökény Mihály elmondta: utóbbi esetben sincs gond, legfeljebb néhány hónapot csúszik az ütemterv és február 11-én, a téli ülésszak kezdetén kerülhet sor a módosításokra. Ezt követően az államfőnek kötelessége aláírni az egészségbiztosítási jogszabályt. Horváth Ágnes pedig úgy vélekedett: az esetleges Alkotmánybírósági véleményezés sem akasztja meg a finanszírozási reform folyamatát.
A törvény parlamenti elfogadásának másnapján a szaktárca már el is kezdte magyarázni a rendszert és országos road-show-val is készül, hogy az alaptalannak vélt félelmeket eloszlassa.
„A betegek és egészségesek először jövő nyáron fognak érezni bármiféle változást” – állította tegnapi tájékoztatóján Horváth Ágnes egészségügyi miniszter: amikor választási lehetőségünk nyílik arra, hogy eldönthessük: a 7-10 pénztár közül melyik szimpatikusabb. Ezt megelőzi a pénztáralapítási procedúra: az állam 22 területre alapít részvénytársaságokat, majd eladja a kisebbségi részvénycsomagot befektetőknek. Az így létrejövő, egyenként legalább félmillió ügyfelet tömörítő „biztosítási pénztáraknak” – ahogyan Kóka János liberális pártelnök nevezte a cégeket – elvileg a területükön található valamennyi gyógyintézménnyel szerződniük kell, de nem ágyszámra, hanem szolgáltatásokra kötik a finanszírozási megállapodásokat.
Ha a pénztár azt látja, hogy egy sebészeti osztályon egyetlen orvos dolgozik, betegei védelmében dönthet úgy, hogy nem köt szerződést a kórházi részleggel, így az gyakorlatilag megszűnik. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: nem számít arra, hogy komplett kórházak húzhatják majd le a rolót. A pénztárak pedig akkor mehetnek csődbe, ha mi, ügyfelek elégedetlenek vagyunk a szolgáltatásukkal és átlépünk a konkurenciához – ezt évente egyszer tehetjük meg.
A rendszer élesben 2009 januárjában indul. Az átállásról várhatóan miniszteri vagy kormánybiztos gondoskodik majd, akinek személyéről koalíciós egyeztetés során döntenek. Máris elindultak a találgatások, szocialista vagy liberális párt jelöli. Kökény Mihály elárulta: nagyon szeretné, ha nem politikus, hanem szakértő tartaná szemét a reformgépezet kezelőpultján.
Ami a távolabbi jövőt illeti: kormánypárti politikusok és szakértők is úgy vélik, a Fidesznél fordulat állt be, a rendszer „visszacsinálásáról” szóló korábbi kijelentéseket nem kell annyira komolyan venni. Mihályi Péter szakközgazdász arra hívta fel a figyelmet: az ellenzéki párt programjában semmilyen erre utaló félmondat nem található. Kökény Mihály ehhez hozzátett egy másik érvet is: a Fidesz népszavazási kezdeményezései közül szép csendben eltűnt a tb-reform reformja.
Az ellenzéki párt véleményét tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tolmácsolta, aki szerint az egészségbiztosítási törvény elfogadása „erőszak a társadalommal szemben”.
